Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Gyulai Ferenc: Kompolt 15. számú lelőhely növénymaradványai a hazai italkészítés legkorábbi (rézkori) közvetett bizonyítékai

FACSAR G. - .TEREM E. 1985. Zum urgeschichtlichen Weinbau in Mitteleuropa. Rebkernfunde von Vitis vinifera L. aus der urnenfelder-, hallstatt- und latenezeitlichen Siedlung Sopron-Krautacker. Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland 71, 121-144. FARAGÓ M. MIHÁLCHNÉ 1983. Palynológiai vizsgálatok a Balaton fenékmintáin. In: Magyar Állami Földtani Intézet évi jelentése az 1981. évről. Budapest, 439-448. FÜZES M. 1971. Régészeti-növénytani megjegyzések Moór Elemér: A bor és szőlő с cikkéhez. Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10, 115-124. FÜZES M. 1977. A növénytermesztés kezdete hazánkban, különös tekintettel a fenékpusztai növényleletekre. Egyetemi doktori értekezés. Keszthely. Kézirat. FÜZES M. 1990. A földmívelés kezdeti szakaszának (neolitikum és rézkor) növényleletei Magyarországon (Archaeobotanikai vázlat). Tapolcai Városi Múzeum Közleményei 1, 139-238. FÜZES M. - SÁGI К 1968. A balatoni szőlőkultúra pannon gyökerei. Filológiai Közlemények 347-363. HANSEN, J. M. 1978. The earliest seed remains from Greece: Palaeolithic through Neolithic at Franchthi Cave. Berichte Deutscher Botanischen Gesellschaft 91, 39^6. HARLAN, J. R. - ZOHARY, D. 1966. Distribution of wild wheats and barlay. Science 153, 1074-1080. HARTYÁNYI B. 1988/89. Növényleletek a battonya-parázstanyai neolitikus lakótelepen.Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 39-67. HARTYÁNYI B. - NOVÁKI Gy. 1974. Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig II. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 23-73. HARTYÁNYI, B. - NOVÁKI, Gy. - PATAY, Á. 1968. Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig I. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 5-85. HARTYÁNYI B. - SZ. MÁTHÉ M. 1980. A Berettyóújfalu-Szilhalom-i későneolitikus lakótelep 1976-ban feltárt növényleletei. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 125-145. HELBAEK, H. 1969. Plant collecting, dry-farming and irrigation agriculture in prehistoric Deh Luran. In: Prehistory and human ecology of the Deh Luran Plain (ed. Hole, F - Flannery, K. V Neely, J. A.). Memoirs Mus. Anthrop. No. 1, University of Michigen, Ann Arbor, 383^26. HELM, M. H. 1982. Feld- Wald- und Wiesenkochbuch. Zürich, 200 p. HILLMAN, G. С. 1975. The plant remains from Tell Abu Hureyra: A preliminary report. Proc. Prehist. Soc. 41,70-73. HJELMQVIST, H. 1955. Die älteste Geschichte der Kulturpflanzen in Schweden. Opera Botanica 1/3, 1-186. 72