Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

H. Szilasi Ágota: Költő és festő, irodalom és festészet. Tárkányi Béla és Kovács Mihály barátságáról

című regényét, melyben a mohácsi tragédiát s a csata utáni, gyakran ábrázolt szomorú eseményeket írta le.

121 A regényben megjelenik Perényi Péterné az öreg Bornemissza és Czetricz kíséretében, kik ekkor találják meg a többi halott között a fiatal király, II. Lajos holttestét is. II. Lajos holttestének megtalálását,

122 és a vesztes mohácsi csata témáját történeti festészetünk gyakran elővette, hiszen ezek az ábrázolások az önkényuralom éveiben mindenki számára érthetően a 48-as forradalom szomorú végét, a világosi vereséget és a felette érzett gyászt jelentették s egyértelműen az ország függetlenségének elvesztésére utaltak. Kovács gyakran elemzett festménye ez a mohácsi temetést ábrázoló vázlatos mű, melyről Ludányi Gabriella írja, hogy negatívumai - teatralitása, merev kompozíciója, esetlen figurái - ellenére sem tudjuk hatása alól kivonni magunkat...(hiszen ez) egy korszak érzelmi világának megrendítő és hiteles dokumentuma.

123 Ezt a kis festményt szinte Tarkányi Béla hasonló című versének illusztrációjaként foghatjuk fel. „A mohácsi temetés" Tarkányi egyik legszebb, gyakran szavalt

124 balladája, s a nagy gyásznapon elesett hősök végtisztességének állít emléket. A komor, a vihar által még tragikusabbá festett hangulati elemek Kovács képén összetömörítve jelennek meg az életképi motívumokkal. „...Komor felhővé tornyosult felettük a ború, A szél kereng, lecsapni kész Az égi háború. Felálla, s szól Perényiné „Jó éjszakét, Mohács! Nagy Isten! add, hogy hamvain Legyen feltámadás!"... „... S ropogva tör ki a vihar, Lezúdul zápora, Halotti fáklyaként az ég Villáma lángola..." Mint a XIX. századi művészek nagy része úgy Kovács is „az olykori radikális újításokat követelő megnyilvánulásaik ellenére is, még tisztelettel és csodálattal viszonyultak a hagyományhoz. Noha a régi művészet már régóta megszűnt normaként funkcionálni még mindig a decórum aurája vette körül, még mindig az esztétikai élmények forrása maradt, a kézügyesség mintája, vagy legalábbis értékes történeti dokumentum" - írja Bialostocki.

125 Miközben a magyarországi művészek legfontosabb feladatuknak érezték a kor eseményeinek, eszméinek megjelenítését előszeretettel interpretálták a régi tradicionális témákat esetlegesen úgy, hogy új tartalommal töltötték meg őket a mű funkciójához igazítottan. Leginkább a romantikusokra voltjellemző - főleg a retrospektív szemléletet tanú121 BASICS Beatrix, 1982.52. 122 Ezt a témát feldolgozta Orlei Pétries Soma (1851 ) és Székely Bertalan (1860-as évek). 123 LUDÁNYI Gabriella, 1987. 14. színes kép 124 Komlóssy Ida művésznő, aki miatt Tarkányi szóbeszéd tárgyává vált és Egyekre „száműzetett", gyakran szavalta a költő balladáit, így a „Mohácsi temetés"-t is még Pesten is. 125 BIALOSTOCKI, .Tan, 1982. 88. 688