Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

H. Szilasi Ágota: Költő és festő, irodalom és festészet. Tárkányi Béla és Kovács Mihály barátságáról

A Ferenczy István Mátyás szobra ügyében zajló vitának is a sajtó adott teret. Széchenyi István véleményét a „Kelet Népe", és Vörösmarty védő szavait pedig az „Athenaeum" jelentette meg.

56 A forradalom után a sajtónyilvánosság nem némíttatott el teljesen, ám leginkább a szórakoztatás, a hasznosan mulattató jellegű újságírás terjedt el.

57 De fontos kiemelni, hogy művészeti kérdésekben a közönség elsődleges tájékoztatója is a sajtó volt, hiszen művészeti szaklapokról még ebben az időszakban nem beszélhetünk. Voltak ugyan felajánlások (1864 - Hencz Antal) és próbálkozások (Maszák Hugó) ez irányban, de sem a hazai művészeti élet színvonala, sem a közönség műveltsége nem tette még időszerűvé egy célzottan művészeti szaklap megjelenését. Tehát csupán a napi- és hetilapok hasábjain voltak olvashatóak a különböző mélységű elemzések, kritikák, hírek. Jókai Mór

5S Kakas Márton álnéven jelentette meg kritikáit, s Ney Ferenc és Maszák Hugó is gyakran írtak képkiállításokról és művészekről. A Képzőművészeti Társulat pedig Medve Imrét, majd Keleti Gusztávot bízta meg, hogy kritikákat jelentessenek meg az Ország Tükrében. A cikkek legtöbbje leírás, kiállítási invitálás volt, s céljuk nem annyira a felvilágosítás, a műértő értékelés, mint inkább a képek, szobrok, metszetek kívánatossá tétele, a művészet felé való csalogatás volt. Ennek azonban nagy szükségét látták a művészek, hiszen műkereskedelem még alig lévén a kiállításokon kívül vajmi kevés lehetőségük adódott arra, hogy műveiket a közönség elé tárják. 1859-ben látott napvilágot egy A. K. monogrammal ellátott írás, mely a „műértő közönség alapítása és képzése", mint „legkorszerűbb kívánság" mellett érvelt. Ezen cél eléréséhez pedig az egyedüli út a „lapirodalom terén" nyílhatott meg véleménye szerint abban az időben. Mivel hazai művészetünk és műértésünk gyenge lábakon állt, így a képzőművészeti kritikusok, a forradalom utáni évtizedekben még nem osztották az irodalmi kritika ugyan ebben az időben kialakuló véleményét, miszerint lejárt már az az idő, hogy valíynely költeményt, elbeszélést... csupán csak azért dicsérjenek meg, mert szerzője magyar volt.

59 Mindezen tevékenységnek köszönhetően az egyre elterjedtebbé és divatosabbá váló egyesületek is azzal a céllal szerveződtek - Kármán vágyát szinte beteljesítve -, hogy a művelt laikusok számát gyarapítsák és őket a művészetekhez egyre közelebb hozzák. Az 1839-ben felállított hazai Pesti Műegylet

60 célja is a „a művészet szeretetének terjesztése, s az ízlés nemesítése" volt hazánkban. így egyre inkább kialakult egy olyan réteg, amely mint részvényes hozzájárult a kiállítások létrejöttéhez - amelynek fejében az év műlapjaiból részesedett — de jogot nyert arra is, hogy a művészet ügyeibe beleszóljon, valamint művészeti kritikákat jelentessen meg. Henszlmann Imre azonban elutasította a művészet pártolásának ezt a megoldását, mert úgy vélte, hogy ez a piaci forma túlzott befolyást enged a laikusoknak s a még nem igazán művelt sokaság ügyködése káros lehet az amúgy is kiforratlan magyar művészet számára. Sokkal inkább a külföldi múzeum-egyesületek példáját tartotta követendőnek, s a művészetek hazafias buzgalomból történő pártolását szorgalmazta. A műegyletnek, amelynek kiállításain sok külföldi művész is bemutatta alkotásait, gyakran a szemére vetették, hogy nem támogatja kellő képen a hazai múvésze56 Részletek... 1948. p. 66. 57 RADNÓRI Sándor, 1981. 149. 58 Jókai Kecskeméten 1842-44 között jogot tanult, ekkor számos arcképet festett. Érdeklődése a képzőművészet iránt annak közeli ismeréséből adódott tehát. 59 LYKA Károly, 1982.20. 60 SZVOBODA Gabriella, 1980. 671