Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Gyulai Ferenc: Kompolt 15. számú lelőhely növénymaradványai a hazai italkészítés legkorábbi (rézkori) közvetett bizonyítékai

lenyomatról is van tudomásunk. (A kövületek a Magyar Mezőgazdasági Múzeum gyűjteményében találhatók.) Azonban a tercier végén, legkésőbb a Würm III. glaciálisban a klímaromlás hatására kipusztult a szőlő hazánk területéről.

43 Csak az Alpoktól délre és a Kaukázuson túli területeken maradtak fenn.

44 A negyedkori posztglacális időszakhoz jól alkalmazkodó ligeti szőlő (Vitis silvestris Gmel.) areája a mezolitikumban feltehetőleg tovább terjedt. A legkorábbi ligeti szőlő lelet Dél-Európából, az olaszországi Trapani melletti Grotta deH'Uzzo mezolitikus lelőhelyről származik.

45 A ligeti szőlő termésének gyűjtögetését és fogyasztását már számos európai és Európán kívüli neolitikus településről előkerült maglelet bizonyítja: Dél-Franciaországból,

46 Olaszországból,

47 a volt Jugoszlávia területéről,

48 Görögországból,

49 Törökországból,

50 Szíriából.

51 A régészeti-növénytanilag jól kutatott Alpok vidékéről csak a Neuenburgi tó melletti Yverdon neolitikus telepéről ismert ligeti szőlő lelet.

52 Németországban a Felső-Rajna vidékén, a Neckar környékén és Brandenburg területén került elő magja.

53 A svédországi Vraban talált neolitikus ligeti szőlő lelet kérdése Füzes M. és Sági K. munkássága nyomán új megvilágításba került.

54 Ugyanis Hjelmqvist H.

55 a svédországi szőlő leletet Schiemann, E.

56 nyomán importból származó Vitis silvestris-nek vélte. Terpó A. is foglalkozott a lelettel.

57 Füzes M. és Sági K. szerint ez a szőlő a kedvezőbb neolitikus klíma alatt inkább helyben termő lehetett, mivel a korai időkből mindeddig egyetlen importból származó növény maradványát sem sikerült kimutatni.

58 Ezt a következtetést erősíti meg a Stepleton/Dél-Anglia lelőhelyről származó szőlőmag is. Kora radiokarbon vizsgálat szerint 4660 ± 80 év BP.

59 A svájci Auvernierből származó maglelet, ha enyhe mértékben is, de már a domesztikáció jegyeit viseli magán, így átmenet a borszőlő (Vitis vinifera) felé.

60 Ezek a neolitikus szőlő leletek arra engednek következtetni, hogy az atlantikus fázisban igen szelíd klíma uralkodott, s ez elősegítette a ligeti szőlő elterjedését. Természetesen ebben a madarak szerepével is számolnunk kell. 43 SOÓR. 1945. 44 SURÁNYID. 1985. 45 COSTANTINI, L. 1981. 46 ERROUX, I 1981. 47 PALS, J. P. - VOORRIPS, A. 1979., CASTELETTI, L. 1975. 48 RENFREW J. M. 1978., SERCELJ, A. 1982. 49 HANSEN, J. M. 1978., KROLL, H. 1979. 50 (van ZEIST, W. - HEERES, J. A. 1974. 51 HILLMAN, G. С 1975). 52 SCHLICHTHERLE, H. 1985. 53 BERTSCH K. - BERTSCH, F. 1949., SCHIEMANN, E. 1953., HOPF, M. 1982. 54 FÜZES M. - SÁGI К. 1968. 55 HJELMQVIST, H. 1955. 56 SCHIEMANN, E. 1953. 57 TERPÓ A. 1969. 58 FÜZES M. - SÁGI К. 1968. 59 JONES, M. - LEGGE, A. 1987. 60 VILLARET-von ROCHOW, E. 1971. 64