Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Bitskey István: Balassi Bálint egri éveiről

Ernestus urunk Balassa Bálynt uramnak kewansaga zerenth waló fyzeteseth meg nem adhatna, hanem azt paranczolta wolna, hogy az en tyztemeth, kyt Chazar wrunk eo feolsege nekem kegyelmesen wgymynt az Kyskunsagnak feleth conferala, es Ernestus wrunkys eo feolsege confirmait, teolem el wegye es az haznat Balassa wramnak administraltassa. Oka my legyen, nem tudom". Ezt követően az egri vitéz hosszasan ecseteli eddigi hűséges szolgálatát és sorolja érdemeit, bizonyságul hivatkozik az „itt való vitézekre" és a vármegyére. Előadja, hogy nem hiába veszi fel „őfelsége fizetését", sokkal több szolgát tart, mint köteles lenne. A tisztségétől való megfosztás számára nagy szégyen, „gyalázat és kisebbség" a vitézek előtt, mivel ok nélkül történik. Arra is utal, hogy Balassi valószínűleg nem lesz itt sokáig, mert az itteni fizetségért nem fogja elhagyni saját családi jószágát. Ezzel szemben ő, Dersy Gáspár „örökös szolgája" kívánt volna lenni ennek a helynek, viszont fizetés nélkül nem maradhat, így mindenképp orvoslást vár sérelmére.

6 Noha e levél nem ad minden részletkérdésről kielégítő információt, mégis több ponton nyújt fontos adatot a költő Egerbe kerülésének körülményeiről. Bizonyosnak látszik ugyanis, hogy ez már 1579 elején megtörtént, mégpedig nem minden bonyodalom nélkül. Ernő főherceg rendelkezése tisztséget és ezzel járó jövedelmet juttatott Balassinak, így lett ötven lovas hadnagya a leghíresebb magyar végvárban. A Kiskunság (a Nagykunsággal és a Jászsággal együtt) az egri vár officiolátusi rendszerébe tartozott 1548 óta, így annak jövedelme - amelyet a terület élére rendelt officiálisoknak kellett behajtaniuk és Egerbe juttatniok - a várat illette meg.

7 Egy 1558-as adat szerint a Kiskunság két official is, azaz „lovagtiszt" gondjaira volt bízva.

8 Mindez a hódoltsági területeken kialakult kettős adóztatás rendszerének részét jelentette.

9 Miután 1566-ban Gyula vára is elesett, jelentős mértékben megnőtt az egri várőrség szerepe a dél-alföldi hódoltsági területek adójának beszedésében. Több helyen királyi adományként is meg tudtak szerezni maguknak birtoktesteket, főként az egri vár egyes tisztjeinek sikerült ilyen módon megerősíteni anyagi helyzetüket.

10 A levél szavaiból Ítélve Dersy Gáspár is ilyen birtokszerzeménnyel rendelkezett a Kiskunságban, hiszen császári adományt említ. Különleges és visszás jelenség, mégis tény: a Félhold uralma alá hajtott területeken is gyakorolta birtokjogát mind a magyar nemesség, mind pedig a királyi törvényhatóság, amely azt több esetben egyes végváraknak adta át . Miként e különleges történelmi szituáció legújabb elemzője, Hegyi Klára írja: „A katonai erő a török-magyar kapcsolatokba kivédhetetlenül becsempészett egy olyan tényezőt, amelyik iszlám vallásjog és szultáni törvény szerint elvben elfogadhatatlannak minősült: hitetlen ellenfelek gyakorolják birtokjogukat az iszlám fegyverrel meghódított tartományában".

11 Ennek a helyzetnek köszönhetően merült fel annak lehetősége, hogy Balassi a kiskunsági birtok jövedelmét nyerhesse el. Nem tudjuk, mennyi lett volna a „kívánsága szerint való fizetés", úgy látszik azonban, hogy ehelyett Dersy Gáspár birtokainak bevé6 A levél eredetije: MOLE-252.rsz.3172 (83-84). Másolata: Oklevelek Eger múltjából, Vl.kötet, Dobó István Vármúzeum Történeti Adattára 39-71,111(6, 1376. 7 SUGÁR István 1995-96. 111-112. 8 GYÁRFÁS István, 1885.61. 9 SZAKÁLY Ferenc, 1981. 106-109. 10 PETROVAY György 1888. 42^13; KARÁCSONYI János 1896. 79-80. 11 HEGYI Klára, 1995. 155. 628