Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Császi Irén: Népi ájtatossági formák egy palóc közösségben

láskeresés szokása. Bálint Sándor a Mária gravida (dec. 18.) későbarokk ünnepét említi, ami még alapja lehet a szálláskeresés kialakulásának.

8 Feltételezik, hogy az előbb említett karácsonyi játékok hatására keletkezett a „Herbergsuchen" és a „Joseftragen" elnevezésű osztrák és bajor szokás. Amelyben József és Mária képét, vagy szobrát karácsony böjtje előtt kilenc napig házról-házra hordják.

9 Kilenc napon keresztül kilenc családnál jelenik meg a Szent Család kép. A kilenc napon át tartó szálláskeresést Manga János a kilencedre vezeti vissza. A kilenced „novena", a XVII. századtól terjedt el valamely ünnepre való előkészületként. Nem kétséges, hogy a szálláskeresés szokása is az egyházban gyökerezik, mégpedig a karácsonyi játékokban. Az osztrák, délnémet példa hatására lelkipásztori kezdeményezésre terjedt el nálunk is. Erre találtunk példát Egerszalókon, ahol 1920 körül indította el a szokást a helyi plébános. A szokás mai formája a palócok területén az 1910-es években terjedt el.

10 Az ország több területén élt, de általánosnak nem mondható. Megszűnésére az 1970-es évektől van adatunk Heves megyében. Az általunk vizsgált palóc közösségben még él a szokás, folyamatában sem volt megszakítás. Mátraderecskén négy csoport végzi az ájtatosságot, falurészenként különülnek el. 1 csoport: Dobó utcai ( Zám Istvánné Gál Laska Anna csoportja), 2 csoport: Hunyadi utcai, (Kiss Kapás Sándorné csoportja), 3 csoport: Ballai Erzsébet csoportja, (több utcában tartják), 4 csoport: Baross utcai (Id. Fónad Elek Józsefné csoportja). A csoport tagjai asszonyok, kilencen alkotnak egy „bandát". A banda elnevezés a lánykori életre utalhat, ami akkor az eladósorban lévő lánnyal egykorú és ugyanabban a falurészben lakó lányok közösségét jelentette. Morvay Judit

u írt a lányok barátkozási alkalmainak formáiról, a bandáról, falurészenkénti elkülönülésükről Mátraderecskén. Jelen esetben a banda annyiban egyezik a fiatalkori bandával, hogy falurészenként különül el, több esetben utcánkénti csoportok alakulnak és a középkorú ill. idősebb korosztályt foglalja magába. A vizsgált csoport a Dobó utcai banda. Elükön a vezető, előimádkozó áll. A század 20-as éveiben az előimádkozó asszonyt Mária Dajkájának nevezték. A vezető feladatai közé tartozik a szervezés, a Szent Család kép megszenteltetése, előéneklés, az ájtatosság vezetése, az összegyűjtött pénz kezelése.

12 A banda - a korábbi kilenc helyett —, jelenleg hat tagú, az idősek kihaltak, vagy betegségük miatt már nem tudnak részt venni az ájtatosságban. A Szent Család képet így hatan fogadják családjukkal együtt, de, hogy a korábban kialakult szokásrend ne változzon, ezért két családnál ismétlődik - egymást követő napokon - az ájtatosság, így kilenc estén keresztül imádkoznak. Advent idején az előimádkozó hat családdal előre megbeszéli, hogy december 15-től kilenc estén keresztül naponta melyik háznál fogadják a Szent Család képet. Első este mindig az előimádkozó fogadja a képet, utolsó este a kép állandó őrzője várja. A többi család fogadásának sorrendjében nincs kikötés. 8 BÁLINT Sándor 1989. 46-49. 9 MANGA János 1947. 270-274. 10 MANGA János 1947.274. 11 MORVAY Judit 1981.92-100. 12 Előimádkozó: Zám Istvánné Gál Anna, tagok: Kocsa Istvánné Fónad Anna, Kiss Lőrincné Kiss Erzsébet, Kiss Andrásné Kiss Erzsébet, Kovács Andrásné Kocsa Mária, Lajtos Ferencné Bertó Mária 514