Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Veres Gábor: Népi jogszokások kutatása Heves megyében

Gyűjtések és kutatások a jogakadémia megszűnésétől napjainkig Az 1948-49-es politikai átrendeződés nem hagyta érintetlenül a jogszokáskutatást. Egerben 1949-ben megszűnt a katolikus jogakadémia, a kutatók szétszóródtak, a diákok más egyetemeken fejezték be tanulmányaikat. A jogszokáskutatás torzó maradt, az összegyűjtött adatok feldolgozása és publikálása sem történt meg. A néprajztudomány berkein belül is olyan politikai és ezzel összefüggő tudománypolitikai viták bontakoztak ki, mely a hasonló célt tűző kezdeményezéseknek nem kedveztek. Az Ortutay Gyula - Fél Edit közötti ellentét

46 az előbbi koncepciójának előretörését hozta, sajnos méltatlanul háttérbe szorítva a másik fél által képviselt irányzatot. A társadalomnéprajz és az ennek keretében kibontakozó jogszokáskutatás egy időre mostohagyereke lett a néprajztudománynak. A jogszokáskutatás 1939-49 közti, eddig legnagyobb érdeklődést kiváltó korszakát egy olyan időszak követte, amikor Ortutay egy cikkét követően

47 a vádak állandóan jelen voltak és korlátozták Fél Edit és követői tevékenységét.

48 Egy időre politikai és ideológiai szempontok hátráltatták a magyar néprajzban ezt a vonalat. Fél Edit vizsgálatait tovább folytatta ugyan 1948-50 között Tiszaigaron,

49 de a témáról szóló publikáció csak 1959-ben jelent meg.

50 A munka társadalomnéprajzi indíttatású, számtalan jogszokást tartalmaz, de nem ezek tanulmányozása volt a fő célja, mint néhány korábbi írásában.

51 Tiszaigarról a családi jog és az örökjog köréből kapunk adatokat. Fél Edit említett műve inspirálta Morvay Juditot, aki Asszonyok a nagycsaládban címmel jelentette meg a mátraalji palócok körében végzett gyűjtéseire épülő tanulmánykötetét.

52 Vizsgálatait Bodonyban, Mátraderecskén és a Nógrád megyei Nagybátonyban, illetve Maconkán, Mátraballán

53 végezte. Az asszonyok nagycsaládban betöltött szerepét, jogállását tárgyalja, így a legkimunkáltabb palóc családi jogi elemeket is tartalmazó kötet. Jellemző adat, hogy bár Fél Edit fent említett műve motiválta Morvay Juditot, mégis ez utóbbi írása három évvel hamarabb jelent meg mint Fél Edité. Szabó László így jellemzi ezt a helyzetet:

54 „Morvay Judit fő műve, amely újabb kiadást is megért a kor bélyegét is magán viseli, a mű nemcsak kitűnő anyaga miatt jelenhetett meg, hanem azért is, mert az asszonyok elnyomott helyzetét, sorsát is megjelenítette." Morvay Judit az 1954—55-ben folytatott gyűjtésével emberi emlékezetből tudta rekonstruálni a múlt századmásodik felének nagycsalád szervezetét és az asszonyok ebben elfoglalt helyét. Az asszonyok helyzete a palócok által lakott vidék egészében hasonló volt. A jogszokások egyes elemei azonban nagy eltéréseket mutatnak a palóc területen belül is, nem is beszélve megyénk említett csoporthoz nem tartozó falvairól. A jogszokások összehasonlító vizsgálata jelentős eredményeket hozhat a palóc és más Heves megyei falvak népi jogéletének vizsgálatában. A palócokat nem regulázta az országos jogtól eltérő, csak erre 46 KOSA László 1989. 245-249. 47 ORTUTAY Gyula 1949. 1-24. 48 SZABÓ László 1990. 39. 49 A község ekkor még Heves megyéhez tartozott. A Minisztertanács 1949. Évi határozatát követően 1950. február 1. hatállyal került át Szolnok megyéhez. 50 FÉL Edit 1959. 70-114. 51 FÉL Edit 1943. 1944. 1948. 52 MORVAY Judit 1956. 53 A két falu a már említett 1949. évirendelettel került Hevesből Nógrádhoz. 54 SZABÓ László 1990. 55. 500