Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Viga Gyula: Néhány adalék a Közép-Tiszavidék hagyományos árucseréjéhez, különös tekintettel Tiszafüredre

közvetitett, amelyek mind a „kisvárosi" üzlethálózatból, mind a vásárokról hiányoztak. A recens gyűjtés természetesen csak töredékeket tárhat fel működésükből, szerepük azonban nem volt elhagyagolható. Hasonlóan az Alföld keleti részének más településeihez, rendszeresen megjelentek Tiszafüreden a Bükk-hegység vándor meszesei. Bükkzsércről és Cserépfaluból jöttek leginkább, de a fürediek több olyan bükki falut is felsorolnak a meszesek lakóhelyeként, ahol meszet egyébként nem égettek.

25 A két háború közötti években, s a háború utáni ínséges időszakban gabonáért közvetlenül cserélték a meszet, különben pénzért mérték azt. Cserépfaluból faeszközöket, főleg favillát, jármokat, seprűt hoztak szekéren vándorárusok, akik - útban Kisújszállás, Karcag felé - meg is szálltak éjszakára Tiszafüreden. Hasonlóan a vándor meszesekhez, olykor családi kapcsolatok, barátságok szövődtek a szállásadók és a vándorok között, aki így rendszeresen egy-egy gazdához szálltak. Tóth József adatközlőm családja szüretre, lakodalomra rendszeresen felkereste Cserépfaluban Hüvelyes István faárus családját, s azok is lejöttek Füredre az ünnepekre.

26 Bár voltak szekérállások az út mentén (pl. Dormándon), volt fogadó Tiszafüreden is, a legtöbb vándorárusnak volt egy-egy jóembere a vidéken, ahol szívesebben éjszakázott. A takarmányért egy kis meszet, egy-egy fatárgyat, eszközt, cserépedényt stb. hagyott cserében a gazdának. A környékbeli falvakból, főleg Nagy

ivànbàl piócások jártak: az 1940-50-es években még számos helyen tartottak üvegben piócát orvoslás céljára. Sajátos, illegális kereskedés, csempészés zajlott a dohánnyal. Lévén az állami jövedék, szigorúan tiltották magánszemélyek kereskedését, de voltak dohányos kupecok, akik titkos utakon üzleteltek a füstölnivalóval. A tiltott árunak nagy értéke volt: mikor a beváltó 6 pengőt adott 1 mázsa száraz levélért, a dohánycsempész ugyanakkor 1 pengőt fizetett 1 kilóért.

27 Sajátos, kétirányú kereskedelmi forgalom zajlott a gyümölccsel. Tiszafüred századunk második felében már jelentős gyümölcskultúrával bírt, de Nagyiván felé, a kocsi tanyákra, Karcag felé a fürediek sok gyümölcsöt szekereztek el a korábbi évtizedekben is. Ugyanakkor szőlőt a fürediek Eger és Gyöngyös környékéről vásároltak, de a Mátraalja és Bükkalja szőlőárusai ugyancsak felkeresték portékájukkal a kocsi legelőt, illetve a Hortobágy pásztorszállásait.

28 Ha a Tiszamentén kevés szilva termett, akkor azt ugyancsak Eger környéke és Bükkalja termésével egészítették ki a fürediek. A berzenci szilva mellett a Bükk-vidékről kifőzött szilvalekvárt is árultak szekeres vándorok Tiszafüreden. A tiszafüredi dinnye viszont a Hortobágyon, ritkábban a poroszlói vásárban talált gazdára. Összefügg a gyümölcskereskedelemmel a tiszai tutajosok tevékenysége is. Máramaros felől román és tót (vélhetően ruszin) szálasok úsztatták le a szálfákat: Técsőig csak kisebb rakományokat állítottak össze a kisvízen, alább készítették el a nagyobb szálak rakományát. A szálakkal főleg Abádszalókon kötöttek ki, ahol nagy portus, fatelep működött, de rendszeresen beérkeztek a farakományok Tiszafüred alá is.

29 25 Vö. BAKÓ Ferenc 1951. 283-330.; VIGA Gyula 1980. 252-258. 26 Tóth József, szül. 1910. 27 Vö. TAKÁCS Lajos 1964. 390-396. 28 FÜVESSY Anikó 1972-74. 158. 29 BARNA Gábor 1988. 189-212. 444