Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Paládi-Kovács Attila: Medvesalja földje és népe

Általában koraiak a különböző török vagy más keleti (iráni) népelemekre utaló helynevek is. Az alapnépesség közé települt kazárokra utalhat Kazár község neve.

32 Ez a népnév bizonyosan török eredetű, elsődleges jelentése 'kóborló, nomád'. A török eredetű helynevek közé tartozik a Berény is, amely az ótörök herendi népnévre vezethető vissza.

33 Karancsberény és Berény várának neve kétszeresen tanúsítja ennek a néptöredéknek a megtelepedését az északi gyepűvidéken. Az úz nép nevét őrzi az Ozd,

M s valószínűleg a füleki járás Ozdin (szlovákul kiejtve Ozdgyin) falujának neve. Hajdan - az elszlovákosodás előtt - a falu Uzdinnak neveztetett.

35 A Borsod megyei Sajóvárkony (ma Ózdhoz tartozik) neve valószínűleg az avarokra, a Nógrád megyei Varsányé pedig a honfoglalás előtt a magyarokhoz csatlakozott alán néptöredékre utal.

36 Bolgárom falu nevéből óbolgár néptöredékre lehet következtetni. Uhorszka szlovák falu neve (Komától délre) szintén arra utal, hogy az Árpád-korban a gyepűelvén (Észak-Nógrádban) is léteztek még keleti népelemek és magyar törzstöredékek által lakott falvak. A X-XI. századi gyepűzónában és a közvetlen szomszédságában tehát bár szétszórtan, de megtalálhatók a különböző keleties megjelenésű etnikumok települései (kazár, úz, avar, herendi, alán). Ezek együttesen szolgáltattak alapot az északról szomszédos szlávoknak arra, hogy a XIII. században rájuk is átvigyék a kunok nyugati szláv elnevezését (plavec —>palóc)?

1 Ehhez hozzájárulhattak az észak-nyugati, Morva-vidéki, Vág-vidéki, azaz Sasvár és Bolondóc környékéről telepített szlávok és az Eger forrásvidékén megtelepült kunok is. A szűken vett Medvesalja, a Gortva felső völgy szakasza valószínűleg csak a XI. század második felében népesült be. IIa Bálint feltevése szerint csak akkor érkeztek Bást vidékére a bolondóci (Trencsén m.) magyar várjobbágyok.

38 Ezek etnikus eredete nem ismert. Mivel az adományozás előbb történt (talán még I. István nevéhez köthető), előbb elkezdődhetett a vidék megtelepítése is. Medvesalja első három faluja, melyeknek határából a későbbiek is kiváltak: Bást, Sőreg és Almágy volt. E három község birtokosai, a várjobbágyi eredetű В ás thy, Sőregi és Almágyi nemzetségek valószínűleg még a tatárjárás előtt megépítették a maguk templomait. A XIII-XIV. század fordulóján az Almágyinemzetség kezdte el Ajnácskő várának felépítését, de befejezni nem tudta.

39 Figyelmet érdemel, hogy a legkorábbi falvak nevében több török eredetű személynév (pl. Ajnács) és főnév (Almágy, Sőreg) is található. A velük egykorú Bást neve ismeretlen erdetű, de feltehetően szintén magyar névadás emléke. Nem szorul magyarázatra a korai községnevek közé tartozó Sáros neve.

40 A Medves-vidék későbbi, XIV-XV. századi falvai főként erdőirtás útján keletkeztek, s az újonnan nyert termőföldekre egész falvak áttelepültek. Például Sáros falu határában először egy Péter nevű ember irtott telket, majd mások is követték ebben. Utóbb az egész Sáros falu az új helyre költözött, amit az alapító után Péterfalának vagy Sarasnak 32 GYÖRFFY György 1968. 55., KISS Lajos 1980. 323. 33 KISS Lajos 1980. 702., GYÖRFFY György 1987. II. 471. 34 KISS Lajos 1980. 489. 35 MOCSÁRY Antal 1826.

1. 184. 36 KISS Lajos 1980. 648, 682. 37 A névadás ezen lehetőségéhez és a palóc etnonim eredetéhez lásd GYÖRFFY György 1968. 55. 38 ILA Bálint 1940. 69-71., ILA Bálint 1976. 135. 39 ILA Bálint 1976.

1. 138., GYÖRFFY György 1987. II. 469-71. 40 ILA Bálint 1976. I. 142., KISS Lajos 1980. 43, 81, 563, 582. 397