Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)
Bánffy Eszter–Bíró Katalin–Vaday Andrea: Újkőkori és rézkori telepnyomok Kompolt 15. sz. lelőhelyén
A Kalicz Nándor által leírt hármas középső rézkori bontás megfigyelhető Kelet-Magyarországon is. A Balaton-Lasinja-kultúrának megfelelő Bodrogkeresztúr A fázis után - mint azt legújabban Patay P. egyértelműen igazolta 22 - külön rétegben jelentkezik a hunyadihalmi horizont. Ez utóbbi pontosan a dunántúli Furchenstich leletekkel egykorú, még akkor is, ha a Furchenstich díszítésű cserepek a korábbi vélekedéssel ellentétben mégsem fordulnak elő kései Bodrogkeresztúr, azaz hunyadihalmi leletegyüttesekben. 23 Ugyanez a kulturális fejlődés-sor található meg Délnyugat-Szlovákiában is, azzal a különbséggel, hogy ott a Furchenstich-leletek az északi Trichterbecher (tölcséres)-kultúra elemeivel keverednek, és több kutató úgy gondolja, hogy Szlovákiában a Furchenstich nem önálló horizont, hanem a kései Ludanice leletegyüttesekben megjelenő díszítéstechnika csupán. 24 Ez egyben azt is jelenti, hogy a Ludanice-kultúra szlovák területen tovább élhet a középső rézkor végéig. 25 Ennek az utóbbi véleménynek igen nagy jelentősége lehet a Kompolt 15. rézkori leletanyaga szempontjából is. Arra kell ugyanis következtetnünk, hogy a fentebb leírt, Kompolton jelentkező leletanyagbeli kettősség, a Ludanice-elemek és a Proto-bolerázi elemek egyidejű jelenléte valamilyen hasonló folyamatra utalhat. Elképzelhető tehát, hogy - szemben a Dunántúl és az Alföld északi részének fejlődésével - kulturális fejlődését tekintve Heves megye ebben az időszakban inkább a Nyitrai-medencéhez tartozott. Természetesen egy lelőhely viszonylag korlátozott mennyiségű leletanyagából korai lenne végleges következtetéseket levonni. Ha azonban e feltételezés igaznak bizonyul, az valamelyest átértékelheti a gyöngyöshalászi leletek jelentőségét is. Új információt adhat e folyamat földrajzi kiindulópontjáról: az 01teni{a-R.enie II. dunamenti terjeszkedéséről a Proto-boleráz idején, 26 majd pedig a Cernavodä Ill.-horizont hasonló irányú útvonaláról a Boleráz-csoport idején. 27 Nem kizárható ugyanis, hogy a Kalicz N. által leírt dunántúli Proto-bolerázi lelőhelyeken kívül a Kompolthoz hasonló leletegyüttesek új megvilágításba helyezik majd a középső és a késő rézkor határán lezajlott kulturális fejlődést. Más szavakkal a kétféle eredetű, helyi lengyeli-utód és alduna-vidéki népcsoport együttéléséről, kulturális keveredéséről adhat új információt a kompolti típusú leletanyag. Ennek az átmenetnek a következtében alakult ki a Dunántúlon és Kelet-Magyarországon egységes régészeti kultúra, először a történelemben, a késő rézkor kezdetén. A kőeszközök értékelése A leletanyag összességében nem túl nagy. Koráról a kerámiaadatok szerint anynyit tudunk, hogy alapvetően a java-késő rézkori proto-bolerázi kultúrához tartozik. A kerámia részletes vizsgálata során kimutatható volt a középső és későneolit anyag jelenléte is (alföldi vonaldíszes kerámiakultúrája, pontosabban a Szilmeg-csoport, valamint 22 PATAY Pál, 1995. 23 HORVÁTH László András, 1993., további irodalommal. 24 Jan LICHARDUS, 1974., 1986., Viera NEMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ, 1982. Hasonló következtetésekre jut Ruttkay E. az alsó-ausztriai javarézkori leletanyag elemzésekor -Elisabeth RUTTKAY, 1988. 25 Viera NEMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1973., p. 308. 26 Pétre ROMAN, 1971., Sebastian MORINTZ - Pétre ROMAN, 1973. 27 ECSEDY István, 1979., p. 54. 38
