Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Veres László: A kézművesipar helyzete Tokajban a XIX. század elején

építését figyelembe véve. A Zempléni Levéltárban őrzött céhlevelek közül 27 volt hegyaljai, vagyis az összes céhprivilégium 60%-a. BODROGKERESZTUR OLASZLISZKA MÁD SÁROSPATAK SÁROSPATAKSÁTORALJAÚJHELY SÁROSPATAK TALLYA TOKAJ SÁTORALJAÚJHELY csizmadiacéh 1721 eredeti szabócéh 1726 eredeti csizmadiacéh 1647 eredeti szűcscéh 1760 másolat szabócéh 1760 másolat szabócéh 1724 eredeti csizmadiacéh 1724 eredeti csizmadiacéh XVIII. sz. vége másolat lakatoscéh 1613 eredeti szíjgyártócéh 1616 eredeti kovácscéh 1760 másolat szabócéh 1760 másolat gombkötőcéh 1709 eredeti vargacéh 1720 eredeti fazekascéh 1723 eredeti csizmadiacéh 1642 eredeti csizmadiacéh 1655 eredeti vargacéh 1695 eredeti szabócéh 1727 eredeti lakatos-, szíjgyártócsiszárcéh 1610 eredeti csizmadiacéh XVII. sz. vége eredeti szabócéh 1766 másolat gombkötőcéh 1760 másolat vargacéh 1639 eredeti szűcscéh 1721 eredeti asztalos-, lakatos-, kocsigyártó- és üvegescéh 1727 másolat (A másolatban levő céhprivilégiumok természetszerűleg egy-egy korábbi céhlevélre hivatkoznak, amelyek közül az olaszliszkai szűcsök és szabók céhlevele 1647-ből és 1648-ból származott, a sárospataki kovácsok és csizmadiák eredeti céhlevelét 1648-ra illetve 1608-ra datálták, az újhelyiekkel közös szabócéhét pedig 1569-re. A tokaji szabócéh eredeti alapítólevele a tanúvallomás szerint 1616-ból, a gombkötőké pedig a XVII. század végéről való, végezetül az újhelyi szűcsök céhlevelét 1603-ra datálták.) 344