Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Berecz Mátyás: Vázlat Danielik Napomuk János püspök közéleti pályájáról (1817–1888)

zervatív főúr is megtalálható. Ily módon a Pesti Napló révén a főúri csoport és Deák köre között egyfajta kapcsolat jöhetett létre 20 , amely idővel politikai nyereségnek bizonyult. 1858 decemberében a Magyar Tudományos Akadémia „azon méltánylása nyilatko­zatául, mellyel tudományosságunk emelése és pártfogása körüli érdemei iránt " 2I viselte­tett, tiszteleti tagjainak sorába emeli Danieliket, aki az 1859-ben kibocsátott protestáns pátens elleni állásfoglalásával, majd ezt követően a felekezeti barátkozás szószólójaként csak tovább öregbíti a Szent István Társulat alelnökeként személye iránt kialakult bizal­mat. Tekintélynek örvendő ember saját egyházán belül is. Erseke, Bartakovics Béla gyak­ran tünteti ki bizalmával, a hercegprímás közvetlen környezetében pedig már az 50-es évek elején egyfajta szakértő, tanácsadói szerepet játszik. Főpásztora mellett volna a helye 1854 decemberében a birodalom és Róma viszonyát szabályozó konkordátummal kapcsolatos szentszéki tárgyalásokon, de a hatóságok, illet­ve az akkor még csak kultuszminisztériumi tanácsos, Simor János aknamunkájának kö­szönhetően későn kapja meg útlevelét. Erre a bürokratikus huzavonára valószínűleg azért volt szükség, hogy a teljesen a környezete befolyása alatt álló prímást a kezdeti és egyben legfontosabb tárgyalásokon ne támogathassa tanácsaival. így Danielik, mivel kiutazásá­nak már nincs értelme, csak távolból kísérheti figyelemmel az eseményeket. 22 A követke­ző év augusztusában megkötött konkordátum a kissé anakronisztikusnak mondható feu­dális kedvezményei ellenére is alapvetően a birodalmi centralizáció érdekeit szolgálta, teljesen figyelmen kívül hagyva a monarchia két része között meglévő egyházkormány­zati különbségeket. Az egyezménnyel szembehelyezkedő papság, illetve értelmiség egy csoportja Kemény Zsigmondnál összegyűlve, Danieliket bízza meg egy, a pápához inté­zendő felirat szerkesztésével. A munka elkészül ugyan, de célját még sem érheti el, mert IX. Pius még az előterjesztését is megtiltja. 23 A monarchia 1859-es, észak itáliai vereségét követő belpolitikai válság konjunktúrá­ját meglovagoló konzervatívok, illetve a bécsi udvar között meginduló párbeszéd Danie­lik számára is megcsillantja a politikai érvényesülés lehetőségét. Letartóztatása óta a ható­ságokkal való jó viszonyra egyébként is kínosan ügyelő egri kanonok a kormányzat szá­mára is használható embernek tűnik. így nyer kinevezést 1860 decemberében pristínai vá­lasztott püspöki címmel az egyházi ügyek előadójaként az uralkodó által ismét életre hí­vott helytartótanácshoz. Azonban „elvtársainak" programja, amely nagyjából az 1847-es viszonyokat veszi alapul, még a hozzájuk legközelebb álló, Deák nevével fémjelzett fel­irati párt minimális követeléseit sem elégíti ki. így elegendő politikai támogatás híján a kezdeményezésükkel megindult akció Ausztria és Magyarország közjogi viszonyának rendezésére az országgyűlés 1861 augusztusában történt feloszlatásával végképp kudar­cot vall. (2. kép) Danielik viszont marad a megszerzett pozíciójában, meglehetősen jó kapcsolatot alakítva ki újonnan kinevezett elöljárójával, Pálffy Móric gróffal 24 , aki Benedek Lajos táborszernagyot követi a helytartói székben. Elképzeléseit a maga pragmatista mód­20 BERZEVICZY Albert, 1922. 164. 21 EFK Kézirattára. Ms. 2048/25-1. 22 CSORBA László, 1988. 374.-375. 23 SZVORÉNYI József, 1891. 12. 24 KECSKEMÉTHY Aurél, 1909. 133.-134. Danieliknek a helytartótanács buzgó hivatalnokaként mindig gondja volt arra, hogy főnöke jól értesült ember legyen. 336

Next

/
Oldalképek
Tartalom