Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Berecz Mátyás: Vázlat Danielik Napomuk János püspök közéleti pályájáról (1817–1888)

Berecz Mátyás VÁZLAT DANIELIK NEPOMUK JÁNOS PÜSPÖK KÖZÉLETI PÁLYÁJÁRÓL (1817-1888) Mellékszereplő. Az utókor emlékezetében csak halvány nyomokat hagyott. Jellemére szabott végzete megakadályozta abban, hogy az események hátteréből kiemelkedjen. Nagyobb hatással volt kortársaira; változatos életpályája, bonyolult személyisége a kortárs regényirodalmat is megérintette.

1 Az egyházi férfiú tőlünk is több figyelmet érdemelne, ha másért nem is, akkor az eddig alig kutatott gazdag kéziratos hagyatéka miatt, mely minden bizonnyal még sok értékes adattal szolgálhatna a hazai történetírás számára. Az ,, egyszerű tót professorka "

2 A Gömör vármegyei Murányalján született 1817. május 20-án.

3 Családja szlovák eredetű. Az apa, Danielik Ignác megyei csendbiztos, szép latinságáról és tudományos műveltségéről volt ismert a megyében. Gyermekei - János és öccse, József- így édesapjuktól sajátíthatták el a latin nyelv alapjait, és tudományos érdeklődésük is apai örökségnek tekinthető. Az idősebb fiú tanulmányait Rozsnyón, a premontrei rend gimnáziumában kezdte, majd Pesten növendékpapként a központi szemináriumban folytatta, ahol a teológia mellett bölcsészetet is hallgatott. Kivételes tehetségének és szorgalmának köszönhetően 1836-ban, mindössze tizenkilenc évesen, másodéves teológusként már bölcseletdoktor. Ettől az évtől kezdve tagja a pesti növendékpapság magyar iskolájának is, melynek Munkálatai-Ъап teszi közzé első irodalmi zsengéit, s ezek újabb elismeréseket hoznak számára: hamarosan az önképzőkör jegyzője, majd titkára lesz. 1839-ben, szemináriumi tanulmányai befejeztével ismét Rozsnyóra kerül, ahol a Líceum rendes tanáraként filozófiát és magyar irodalmat oktat. Fiatal kora miatt csak 1840-ben, egy évi tanári működés után avatják pappá Kassán. ígéretesen induló irodalmi és tudományos tevékenységét rozsnyói évei alatt sem szakítja meg. Az évtized második felében két kisebb önálló munkája is megjelenik

4

, és 1846-tól már rendszeres cikkírója az 1 CSORBA László, 1988. 366. Löbbek között Jókait, aki Fekete gyémántok című regényében Sámuel apát alakját mintázta róla. 2 Idézi: CSORBA László, 1988. 377. 3 EFK Kézirattára, Ms. 2046/23. Útlevelén tévesen az 1818-as évszám szerepel. 4 A kath. egyházi javak- és alapítványokról, tulajdonjogi tekintetben. Pest, 1848. Egyházi beszéd, melyet Zrínyi Miklós és társai dicsőséges eleste emlékezetén rendezett gyász istentisztelet alkalmával Szigetvárott, szept. 7-én, 1847. mondott Danielik János. Pécs, 1847. 331