Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)
Gy. Gömöri Ilona: A hevesi református egyházközség története a XIX. század elejétől napjainkig
MAJOR Jenő - PALO VICS Lajos 1981 Heves Településtörténeti áttekintés. In: Heves településcsoport általános rendezési terve. Szerk.: Laboda Zsigmond. Budapest NAGY Iván 1857-1865 Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. 1-12. Pest 1868 Magyarország családai. Pótkötet. Pest NAGY Mihály 1888 A hevesi ev. ref. egyház története 1859-ig. Kézirat a Hevesi Ref. Egyházközség tulajdonában. Átírás Csengery József: Az átányi ev. ref. egyház története c. munkájából (1879). 1-14. OROSZ Ernő 1906 Heves és volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családai. Eger ROMÁN Ernő 1926 Az alsóborsodi s az ősrégi Borsod-Gömör-Kishonti Egyházmegye története. Miskolc SOÓS Imre 1955 Heves megye benépesülése a török hódoltság után. Eger 1975 Heves megye községei 1867-ig. Eger SZEDERKÉNYI Nándor 1893 Heves vármegye története IV. Eger Vallástörténeti Lexikon 1983 írta és szerkesztette: Gecse Gusztáv. Ötödik, bővített és átdolgozott kiadás. Budapest VÁRADY József 1989 Tiszáninnen református templomai. Debrecen VÖRÖS Dezső 1986 Blaha Lujza négy éve Hevesen és Tenken. - Hevesi Honismeret 4. Eger ZOVÁNYI Jenő 1977 A magyarországi protestantizmus 1565-től 1600-ig. (kiadta Ladányi Sándor) Budapest 1986 A reformáció Magyarországon 1565-ig. Budapest Ilona Gy. Gömöri Die Geschichte der reformierten Kirchengemeinde in der Stadt Hevesvom Anfang des XIX. Jhs bis heute Die reformierte Kirchengemeinde gehört zur Superintendentur Eger-Tal des Kirchenkreises diesseits des Flusses Theiß. Die Gemeinde hat nur wenige Gemeindeglieder, nur 3-5 % der Bewohnerschaft des Ortes war in den letzten zwei Jahrhunderten reformiert. Am Anfang der Glaubenserneuerung war Heves ein blühender Marktflecken, der zu den bedeutenden Ortschaften zählte. Schon in den 1570-er Jahren berichteten zeitgleiche Quellen über die hier lebenden Reformierten. Im Laufe des großen Migrationsvorgangs nach der Türkenherrschaft siedelten sich ungarische Adelsfamilien aus dem Oberland in Heves und Umgebung an. So wurde die Organisation der örtlichen reformierten Gesellschaft unter Führung der Nachkommen der Familien Fáy, Ónody, Bernáthfalvi Bernát, 316
