Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Gy. Gömöri Ilona: A hevesi református egyházközség története a XIX. század elejétől napjainkig

számlálnak 4125 róm. kat., 15 evangélikus, 245 zsidó mellett.

75 Ez a 180 fő adózási kategóriát tekintve 29 párt jelentett.

76 A gyülekezet létszáma a századfordulóra meghaladta a 300 főt, majd évről évre kismértékben, de fokozatosan, nagy ingadozások nélkül növekedett. 1930-ban elérte a 377 főt.

77 1948-ra 452 fő volt a lélekszám.

78 Szembetűnő, erőteljesebb növekedés csak az 1920 és 1930 közötti években mutatható ki. Ez a gyarapodás gazdasági okokból eredő bevándorlásnak, részben pedig annak tudható be, hogy a trianoni országhatárok mögül vidékünkre menekültek nagyobb része református vallású volt. Nagyarányú csökkenés az 1950-es évek végétől észlelhető. 1963-ra a tíz évvel előttinek csaknem felére, 217-re csökkent a hívek száma. Új fellendülés csak az 1980-as évek végétől indult el, napjainkig a város tizenkétezres lakosságából megközelítően 400 fő a reformátusok száma. A jelölt létszámokba beletartoznak az anyaegyházközség szórványai is. Ezek közül 10 főn felüli református lélekszám csak Boconádon, Tarnamérán és Pélyen volt. Mit jelentett a katolikus fölény a mindennapokban? 1921-ben egyik levelükben így panaszkodnak: „A katholikus klerikalizmus terjeszkedési politikája szerint közvetlen szomszédságunkban nagy iskolát sőt talán zárdát építenek a közel jövőben, minden erejűkkel, szervezetten arra törekszenek, hogy a város és környék anyagi és szellemi vezetéséből a reformátusságot kiszorítsák, vagy éppen be sem eresszék."

79 Az ellenségeskedés azonban nem voltjellemző. Az 1930-as évektől kezdve egyre több a vegyes házasság. Napjainkra az önazonosság megőrzése mellett a két egyház között az egység, az ökumené egyre inkább kiteljesedik. A gyülekezet összetétele a következőképpen alakult. Származást tekintve napjainkban mindössze 4-8 a múlt század közepéig visszavezethető, Hevesen élő református családok száma. Egy 1969-ből származó levél szerint ez a gyülekezet csak papíron létezik, „heterogén elemekből áll, akiknek csak annyi a közös vonásuk, hogy valamikor valahol beírták a nevüket a keresztelési anyakönyvbe".

80 Ez a vélemény csak a túlzott elkeseredéséből fakadhat, de való igaz, hogy a bevándorlások jelentősen hatottak az egyházközség összetételére. A XIX. század második felében a Heveshez tartozó Pusztacsászon volt otthonuk a Jászkisérről ideköltözött dohánytermelőknek. Az egyházközség anyakönyveiben 1857-től 1892-ig kísérhető nyomon a jászkisériek beköltözése, illetve itt-tartózkodása. Pl. az ez időszakban megkeresztelt gyerekeknek évente átlagosan harmadrésze jászkiséri dohányosok gyermeke, évente 1-8 fő.

81 A másik jelentős arányú bevándorlás Átányból történt az 1950-1960-as évektől kezdődően, és ez a folyamat szinte napjainkig tart. Ennek oka az átányi gazdálkodási lehetőségek beszűkülése, az erőszakos TSZ-szervezés, majd a kisvárosi lehetőségek vonzása. Az átányi származásúak napjainkban a gyülekezet igen jelentős részét alkotják. A gyülekezet összetételét foglalkozási ágak szerint vizsgálva kiderül, hogy az országos jellemzőknek megfelelően századunk közepéig a reformátusok leginkább a földművelők, földbirtokosok köréből kerültek ki. A XIX. század elejétől az 1870-es évekig 75 HML. Schematismus Cleri Archidiocesis Agriensis 1859. 76 H.Ref. Ek. Irattár. Lelkészi és tanítói díj levél-felajánlások. 1959. szept. 6. Számozatlan. 77 A Magyarországi Ref. Egyház Egyetemes Névtára 1930. 322.. 78 H.Ref. Ek. Presb. jkv. Egyházlátogatási jkv. 1950. máj. 31. 79 SRK.LR.A. VIII.1/4. 1921. máj. 12. Levél az egyházmegyei közgyűléshez. 80 H.Ref. Ek. Irattár. 33/1969. Hubay Lajos tiszanánai lelkész levele Gulyás Istvánnak. 81 H.Ref. Ek. Keresztelési anyakönyvek. 72-1., 73-1., 72-4. 311