Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Gy. Gömöri Ilona: A hevesi református egyházközség története a XIX. század elejétől napjainkig

vállalják. 1947. május 29-én a helyi Nemzeti bizottság az egyházközség telkeit házhelyek céljára felosztja. Minden tiltakozás ellenére a 800 D-öl lelkészi telekből 600 D-ölet, valamint a temetőnek szánt császi 2 Kh 400 D-ölet is a házhelyigénylőknek ítélték.

68 Az új politikai rendszer nemcsak az egyházi földtulajdonra sújtott le. 1948-ban a református iskolát is állami tulajdonba veszik.

69 A kis gyülekezet is tiltakozik, fellebbez. 1948 júniusában a Sárospataki Teológiai Főiskola körlevélben kéri az egyházközségek véleményét az állam és az egyház szétválasztásáról. A presbitérium földrengéshez hasonlítja azt a csapást, amit így a kis eklézsiára mérnek. Újra kérik, ne vegyék el az iskolát, mert az egyház így csak „fél szárnnyal repülő madár". (1950. jan. 4.) Erre az időre az államhatalom az egyház vezető posztjaira saját embereit helyezi.

70 Bereczky Albert püspök körleveleiben az új rend elfogadását kéri. Úgy látszik, a presbitérium enged a nyomásnak. „A Magyar Egyház az új magyar demokratikus köztársaságot elismerte, következésképpen a mai állami kormányzatot Istentől rendelt felsőbbségnek tekinti, véleményének nyilvánítása nélkül tudomásul veszi." (1948. szept. 18.) A következő években a presbiterek talán tiltakozásukat fejezik ki oly módon, hogy elmaradoznak a templomból, a gyűlésekről, és sorozatosan nem élnek úrvacsorával sem. Közben egymást érik a különböző konferenciák, melyeknek célja, hogy a gondolkodás folyamatos átformálásával az állam érdekeinek megfelelően újítsák meg az egyházat. A gyülekezet lelkésze, Joó Imre is sokszor utazik ilyen összejövetelekre, de sok esetben az egyház pénztárából nem telik útiköltségre. Az egyházközséget csak a tagok adományaiból lehetne fenntartani. Az egyházi adót sem szedhetik be az eddigi módon, az állami adóval együtt, hanem csak alkalmi egyházi adószedővel. 1949 októberében a Sárospataki Főiskola szupplikációs seregének rendszeres anyagi támogatást nem tudnak ígérni, mendikáns fogadását sem vállalják. Gyülekezetünk akkori állapotáról hű képet ad az ekkor feljegyzett szupplikációs napló, mely érzékelteti a nyomasztó hangulatú istentiszteletet, az érdektelenséget, a rendőri zaklatást.

71 1949 elején Nagy Sándor tanító és énekvezér lemond a hitoktatásról, ugyanis iskolai felettes hatósága nem veszi ezt jónéven. Igyekeznek minden módon akadályozni a vallásoktatást. A hittanórákat minden egyéb tanóra után helyezik, és csak heti két órában engedélyezik. 1950 szeptemberében Nagy Sándor a kántorságról (énekvezér) is lemond, mert választania kellett, ez, vagy a tanítói állás között. A földjavadalom bizonytalansága miatt a kántorságról mond le. Az egyházközség léte végveszélyben van. 1950. jún. 20-án egyházmegyei közgyűlésen megkérdőjelezik további fennmaradását, ugyanis a bevétel nem elegendő az egyházközség fenntartására. A presbitériumot kötelességmulasztás miatt feloszlatással fenyegetik. Elrendelik, hogy minden célra bizottságot alakítsanak. így van pl. Misszió Bizottság, sajtóügyi megbízott, stb. Közben a Vallás- és Közoktatási Minisztérium elutasítja az iskola 68 A pusztacsászi földet Németh Lajos adományozta századunk elején. Németh Lajos a már említett Dömötöri Németh Albert 1848-as nemzetőr őrnagy leszármazottja. A család eredetileg római katolikus, Németh Lajos 1902-ben, 26 évesen tér át a református hitre. A Németh-család ma is tevékeny szerepet vállal a gyülekezeti életben. H.Ref.Ek. Áttértek anyakönyve. 69 HMK. D.97.1.1. A helyi Államosítási Bizottság 1950. január 4. napján felvett jegyzőkönyve és helyszínrajz hiteles másolata. Átadásáért köszönet Szabó Sándor jegyző úrnak. (Heves, Polgármesteri Hivatal) 70 HEGEDŰS Lóránt - HENCZI Lajos 1993. 123-137. 71 SRK. At. At. 1.378. Szupplikációs naplók 15. csop. XV. körzet 306