Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Gy. Gömöri Ilona: A hevesi református egyházközség története a XIX. század elejétől napjainkig

tást, és egy hat ágú fáklyás bronzcsillárt szerelnek fel. Feszültség keletkezik Mikola lelkész, a tanító, a presbitérium és a beteg Kádár Albert között. Mikola Istvánt kérdőre vonják, mire költötte az egyház pénzét, az sokallja a tanító lakására fordított összeget, a presbitérium nem jár az ülésekre és a vallásos estékre. Végül 1934. május l-jétől a presbitérium többszöri kérésére Kádár Albertet, aki gyógyíthatatlan elmebetegsége miatt szolgálatképtelenné vált, nyugdíjba helyezik, és Mikola Istvánt rendes lelkésszé választják meg. Az 1935. május 12-i püspöki látogatásra készülve a templom lekopott ablakpapírjait kicserélik, ornamet üveggel újraüvegezik. Több egyháztag vállalja egy-egy ablak üvegezésének költségeit, akiknek neveit az ablaküvegeken meg is örökítik. 1935 nyarán megalakítják a helybeli Reformárus Nőegyletét 12 szervezővel. Ebben az évben egy sárospataki teológus hallgató gyűjt adatokat a faluszeminárium mozgalom keretében az egyházközség történetéről.

66 1937-ben újabb adománnyal gyarapodik a templom. Bíró László és neje, Zikeli Klára Emília leányuk emlékére egy műmárvány, kerek úrasztalát ajándékoztak. Ebben az évben lelkészválasztás is történik. Mikola István csere útján a hangács-nyomási egyházközségbe távozik, ahonnan dr. Nemes Andor érkezik ide. Kérésére esperesi pártfogással renoválják a parókiát. Ez a lelkész lelkiismeretesen foglalkozik a hitvédelemmel, és a szórványok gondozásával. (Szórványok: Boconád, Erk, Tarnabod, Tárnáméra, Tarnaőrs, Tarnazsadány, Zaránk) Az egyház kárára reverzálist adó tagok ellen fegyelmi eljárást indítanak. A tanítóval karöltve különös figyelmet fordítanak arra, hogy a szórványokban élő, és a jászapáti gimnáziumba járó tankötelesek is részesüljenek hitoktatásban. 1938-ban a gyülekezet kéri a püspököt, hogy Gyanó József tanítót kiváló munkája jutalmául nevezze ki igazgatónak. Ezekben az években megnövekszik a segélyküldemények száma (árva-nap, Repülő-alap, stb.) Megjavítják a templom cseréptetejét, toronyfeljárót készítenek. 1940-ben dr. Nemes Andor állást cserél Joó Imre iváncsai lelkésszel. A háború az egyházi életben is éreztette hatását. Gyanó József tanítónak hadba kellet vonulnia 1940 júniusától (Igonda Rózsika úrnő helyettesíti), de a presbitérium a katonai parancsnokságnál kérvényezi, hogy tanítójukat bocsássák haza. Ez év októberében Gyanó József hazaérkezik. A legnagyobb gondot ekkoriban a pénztelenség, az adószedés eredménytelensége okozza. Ezért határozzák el, hogy az adó összegét megemelik, sőt iskolai adót is vetnek ki, valamint ezután az egyházi adókat az állami adókkal együtt kell beszedni. Ez utóbbit a Pénzügyminisztérium elutasította. Súlyos gondként nehezedik az egyházközség vállára, hogy a lelkészlak újra romos állapotban van, egyik fala a nedvesség miatt le is dőlt. Új lakás építésére követ, faanyagot rendelnek, az ONCSA-alapból 5000 pengő kölcsönt kapnak. A gyülekezet téglajegyek után való gyűjtés-kérelmét az esperesi hivatal elutasítja. A vályogvetés a polyva és a törek beszerzési nehézségei miatt lehetetlen. 1943-ban Gyanó József tanító elhagyja állását, helyette Varga Ferenc jön Magyarcsanádról. Ekkor minisztériumi rendeletre a kántori és a tanítói javadalmat el kell különíteni. Az új tanítónak az udvaron szabadkemencét építenek, lakását újraüvegezik. Joó Imre lelkipásztor részére a lelkészlaknak lakhatatlansága miatt lakást bérelnek. A presbitérium tagjai nem járnak templomba, amiért az egyházlátogatóság is megfeddi őket. 1944-ben esperesi körlevélben is buzdítják a presbitériumot a belmissziói munkaágak kötelező végzésére. Azonban mind a vallásos buzgóság emelését, mind a lelkészlak felújítását megakadályozza a háború és a pénztelenség. 1944. január 20-ától az iskolát bezárják szénhiány miatt. A lelkészlak építésének várható költsége 30.000 pengő, melyből 21.000 pengő hiányzik. De most óvóárkokat kell ásni, légoltalmi rendelkezéseket teljesíteni. A már beszerzett 66 SRK. At. At.969. Anyakönyvek vizsgálata. Készítette: Bertha Zoltán 1935. Kézirat. 303