Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Gy. Gömöri Ilona: A hevesi református egyházközség története a XIX. század elejétől napjainkig

1917-ben Kérészy István lemond, Abádra választják lelkésznek. Ekkor 42 aláírással meghívják Pánczél Jenő hejőbábai segédlelkészt, aki az év áprilisában el is foglalja hivatalát. Az ezekben az években eluralkodó közönyösséggel szemben nem tudja felvenni a harcot. Többen lemondanak a presbiteri tisztségről, a gondnokságot sem akarják vállalni. 1919-ben ezt jegyzik fel a Tanácsköztársaság eseményeiről: „A kommunizmus ideje alatt kézzelfogható anyagi kár nem érte az egyházat. A húsvéti úrvacsorát azonban csak engedéllyel engedte meg kiosztani a volt direktórium." A lelkész mégis kárpótlást kér a kommunizmus által ejtett sebekre. 1921-ben az egyházmegyétől segélyt kérnek az egyházi épületek építéséhez és helyreállításához, engedélyt ahhoz, hogy egy évig az egyházmegye egyházközségeinek ünnepi perselypénzeit a hevesi egyházközség megsegítésére fordítsák.

61 A közönyösség nő, az esperes is figyelmezteti a presbitériumot, hogy az „istentiszteleteket és a sákramentumokot szorgalmasan látogassa." (1922. aug. 6.) Lelkész és gyülekezete között annyira megromlik a viszony, hogy cserélni kényszerül Kádár Albert ófehértói lelkésszel. Kádár Albert 1923-ban saját költségén átalakítja a lelkészlakot, és renováltatja a cselédházat. 1924-ben egy tornyot akarnak építeni, „melyben legalább két harang elhelyezhető volna". Az adószedést megszigorítják, illetve a községi elöljáróságra bízzák. Templomépítési alapot hoznak létre. Azonban az építkezést el kell halasztani, mert a harang 1924 közepén elreped, forrasztási költsége pedig 10 mázsa búza. 1926-ban kénytelenek a tanítói lakást is felújítani. 1926-tól 1928-ig Kádár Albert betegeskedése miatt teendőit Takács Imre segédlelkész látja el. 1926-ban elhatározzák, hogy új templomot építenek, melynek helye a parókia udvara. A régi templomot törvény szabta módon iskolának átalakítják. Az alapkőletételre 1926. szeptember 19-én kerül sor. Az építkezési költségek előteremtése részben a gyülekezet közadakozására, részben országos gyűjtésre van alapozva. Pénzszerzés céljából banketteket, farsangi mulattságot is rendeznek. 1927-ben engedélyt kapnak országos gyűjtésre 6 hónapnyi időtartamra 3 vármegyére kiterjedően. Azonban Takács Béla és a gondnok az országos gyűjtést lelkiismeretlenül kezeli. Gyűjtő ügynökével, a később országosan körözött budapesti Fogel Iroda szélhámosával összejátszik úgy, hogy az adakozás bőségszarujának idején az egyházközség az országos gyűjtésből mindössze 10 millió papírkoronát (800 pengő) kap meg 20 %-os részesedés címén. A helyi gyűjtés eredményének jó része is elfolyik kezei között úgy, hogy a templomépítést félbehagyva, és hitelben vásárolt anyagszámlákon mintegy 10—12.000 pengő adósságot hátrahagyva menekül csenyétei lelkészi állásába 1928 tavaszán.

62 De a gyülekezet tagjai a legnagyobb lelkesedéssel hordták a téglákat az Úr hajlékának építéséhez, s anyagi erejüket meghaladó mértékben hoztak áldozatokat is. A templom felépül, de teljes rendbehozatalára csak 1929-ben kerül sor. Galgóczy Béla tanító 1928-ban hosszú betegeskedés után elhunyt. Sírja ma is a református temetőben van. Mint sokat emlegetett, jó tanító él a gyülekezet és a hevesi társadalom emlékezetében. Egyházi énekkart is vezetett, amelyet halála után soha nem tudtak újjászervezni. A tanítói teendőket ezután az új helyettes lelkész, Fodor Géza látja el, délutánonként pedig Bíró József presbiter. 1928 őszén Fodor Géza Budapesten szervi szívbaj következtében hirtelen meghal. 1928. október l-jétől Mikola István tölti be a helyét, akit csak 6 év múlva választanak meg rendes lelkésszé. 1929 júniusában az egyház anyagi gondjainak megoldására, a nagy összegű adósságok rendezése céljából 7000 pengő (250 angol 61 SRK.LR.A. VIII. 1/4. 1921. máj. 12. 62 SRK. At. At.678. A hevesi református egyházközség történeti adalékai a tiszáninneni református egyházkerület történetéhez. 1935. K.: Mikola István lelkész. 3. 301