Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Gy. Gömöri Ilona: A hevesi református egyházközség története a XIX. század elejétől napjainkig

újrarendezik a tanítói fizetést. A fizetéssel elégedetlen, Nemesbikkre távozó Fejes József tanító helyett az állásra Szigeti Ferenc átányi segédtanítót választják meg. Nagy Mihály különös gondot fordít arra, hogy a konfirmandusok előkészítésében vegyenek részt. Ugrásszerűen megnő a konfirmandusok száma, az eddigi 2-8 főről 16 főre. Ennek legfőbb oka a Pusztacsászra ekkoriban beköltöző jászkiséri református dohánykertészek nagy száma. Küzd azért, hogy a tanyai szülők is járassák gyereküket iskolába. Perbe bocsátkozik, hogy az egyházközségnek járó R. Soldos Zsigmond adomány kamatjait megszerezze. Határozottan fellép fegyelmezési ügyben is, többször kerül sor házaspár egyháztanács előtti békéltetésére. E korszak az adományozások idejének is nevezhető. Az R. Soldos testvérek, Gyulai Pálné szül. Soldos Sarolta kamatozó alapítványokat tesznek, Nyíreő Sándor és Horkay Lajos a harangöntés költségeit vállalják, mások éves gabonajárandóságot ajánlanak fel. Bereczky Ferenc főgondnok „físzharmonikát" (helyesen phisharmonika), harmóniumot ajándékozott az egyháznak. Az egyházért oly sokat dolgozó Nagy Mihály 1888. júl. 3-án elmebajban váratlanul meghalt. Az új lelkész, Simon János vezetésével 1890-ben új tantermet (iskolát) építenek. A paplakot és a templomot újrazsindelyezik. A költségeket szabad felajánlásból, a régi temető fáinak eladásából, a földek haszonbérbe adásából, a magtárban lévő gabona árából és a kamatozó tőkepénzek felhasználásából fedezik. Még bált is rendeznek az egyház javára. 1893-ban a templombelsőt is felújítják (új katedra, új deszkapadozat, festés, új székek). A lelkész egy évig a tanítást is ellátja, mivel Gecse Andor tanító elköltözik Ónodra. Az új lelkész 1896-ban Kovács Mihály lett, aki 19 évig szolgál gyülekezetben. Ez az időszak a csendes, nyugodt, mindennapi tettek ideje. Átalakítják a tanítói lakást (búboskemence kivettetése), járdát építenek. 1909. szept. l-jén itt tartják az őszi egyházmegyei közgyűlést. Élelmiszer-beszerző és szállásoló bizottságokat alakítanak a feladatok ellátására. Az iskola tanítója ekkor Galgóczy Béla, aki az egyházközség történetében leghosszabb ideig, 1897-től 1928-ig látja el feladatát. 1914-re az iskola szűknek bizonyul. Dr. Bazsó Tivadar községi orvos a Hevesi Szolgabírói Hivatalnak jelenti, hogy iskolánk szűk, padjai avultak, s az árnyékszéke kevés." A bővítést azonban nem tudják vállalni. A presbitérium 1914-ben temetői szabályrendeletet is alkot.

60 Két háború árnyékában 1914 decemberében Kovács Mihály lelkész nyugdíjaztatását kéri. Három hónapig Fekete Lajos segédlelkész látja el a teendőket. Ekkor 40 tag levélben kéri, hogy Kérészy István tiszanánai segédlelkészt hívják meg a megüresedett állásra. 1915 februárjában el is foglalja lelkészi állását. A rendkívüli viszonyok, a háborús idők miatt a gyülekezet nem is gondolhat épületeinek felújítására. Az egyházközség súlyos anyagi helyzetben van. „A templomtető csorog, teljesen elavult, a tanítói lakás egészen rom." (1915. okt. 3.) 1916 márciusában a sok esőzés miatt a lelkész istállója és a hozzá tartozó melléképületek összedőlnek. A lelkésznek ez fontos lenne, muszáj gazdálkodnia földjén, nincs, aki bérbe vegye. Az építkezés lehetetlen. Vályogból nem lehet építeni, vizes az altalaj, drága is, nincs, aki vesse. A háború miatt az egyháztagok nagy része a harctéren van. A gyülekezet összesen 3 igaerővel rendelkezik, segíteni nem tudnak. Végül mégis felépítik az istállót tőkepénzük felhasználásával és egyházkerületi kölcsönből. 60 SRK.LR.A. VIII. 1/4. 1914. júl. 16. Temetői szabályrendelet 300