Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Kozári József: Művelésági és birtokviszonyok Gyöngyösön a filoxeravész időszakában

Ami az értékesítési lehetőségeket illeti: „A gabona nemek elértékesíthetésére állandó befolyást gyakorolnak a jó karban lévő országutak és vasutak hállózata, továbbá Gyöngyösnek gabona piacza, és végre a Gyöngyösön lévő gőzmalom és szeszgyár is, melyek a termelőknek némileg biztos vevőkül szolgálnak".

29 A szántóföldeken a három nyomásos gazdálkodás a legeiterjedt eb. Az ugar 1/5-ét trágyázzák évente. A mezőgazdasági munkákat a gazdák saját erejükből végzik, napszámost általában csak a szőlők megművelésére fogadnak. A Gyöngyösön és környékén szokásos mezei munkák a következők: „szántóföldeknél a tavasz kinyiltával tavaszi vetés alá, később ugarlás, keverés, végre az őszi vetések alá dolgoztatnak, szőlőknél kézi erővel nyitás, homlítás, háromszori kapálás, kötözés és tisztítás alá míveltetnek."

30 Az állattenyésztés nem jellemző a város és környékének gazdálkodására. „Csak a legszükségesebb házi szükségletekhez megkívántató haszon állatok tartatnak - melyek csak nyomorúságosan tengődhetnek, nem lévén elegendő legelőjük - ily rossz tartás végett a szaporodás is csekélynek mondható." Jelentős befolyással van a gazdálkodásra a napszámbérek alakulása, melyek a következő képet mutatják: napszám tavaszi nyári őszi téli napszám krajcárban férfi 120 120 60 40 női 60 70 40 30 gyermek 30 50 30 20 Az itt ismertetett adatok csak a szőlőmüvelésre vonatkoznak. Gyöngyösnek és környékének ugyanis - ami a mezőgazdaságot illeti - ez volt a fő foglalkozása. Ezek a napszámbérek azonban jócskán magasabbak a szőlőt nem művelő területeken szokásosaknál. A fentebb részletesen elősorolt terület és jövedelem a gyöngyösi birtokosok között a következőképpen oszlott meg (lásd a művelési ágak és a tiszta jövedelem megoszlása szerinti táblázatokat).: 29 Gyöngyös becslőjárás mezőgazdasági leírása HMF 4186 3611 18. p. 30 U. o. 19. p. 277