Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Kozári József: Művelésági és birtokviszonyok Gyöngyösön a filoxeravész időszakában

A táblázat adatai diagramokban ábrázolva a következő képet mutatják: A táblázat sajnos nem tartalmazza a rétek jövedelmét, mert ezt egyetlen forrásból sem sikerült pontosan felderíteni. Az 1883-as kataszteri adatsorok nem is tudnak rétmüvelésről Gyöngyös város határában, így az forrásunkban szereplő réteket, csak az összterület átlagjövedelmével számolhatnánk.

20 Ez azonban annyira torzít, hogy inkább eltekintettünk tőle. A rétművelés aránya egyébként sem éri el az 1 százalékot, jelentős jövedelem tehát nem származhatott belőle. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a gyöngyösieknek ne lettek volna rétjei, pusztán azt, hogy városuk határában nem voltak jelentősek. A környező községekben rendelkezhettek rétekkel, de ez az általunk használt forrásokból nem állapítható meg. Ami viszont már első pillantásra is kitűnik, az a szőlők fontossága. A gyöngyösi földek közel 20 %-át borító szőlők adták a jövedelem közel 65, illetve 61 %-át. Messze a szőlők után lemaradva következtek a szántók, majd az erdők, míg a sort a kertekből és a rétekből származó jövedelmek zárták. Gyöngyös számára tehát vitathatatlanul a szőlőművelés volt a legfontosabb, s az is nagyon valószínű, hogy lakóinak jelentős része ebből biztosította megélhetését, vagy mint szőlősgazda, vagy mint szőlőmunkás. Felvetődik a kérdés, miért csökken egy ilyen fontos művelési ág területe. Sajnos minden valószínűség szerint ebben már a filoxera megjelenését kell sejtenünk. A terület és a jövedelem számbavétele után célszerű azt is megvizsgálnunk, hogyan, mit, és milyen körülmények között termeltek a gyöngyösiek, vagyis hogyan sikerült a fent elősorolt jövedelmet előállítaniuk. Ehhez nyújthat segítséget Gyöngyös város múlt szá20 A Budapesti Kataszteri Kerület összes becslőjárásainak osztályozási vidékenkénti előleges tiszta jövedelmi fokozatai és sommás osztálykivonatainak összeállítása Bp. 1883 274