Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)
Kozári József: Művelésági és birtokviszonyok Gyöngyösön a filoxeravész időszakában
Az 1875. évi. VII. te. először a földadó alá eső és a földadó alól mentesülő területeket határolta el, majd második fejezetében a földbirtok jövedelmének kiszámításáról intézkedett. Részletesen foglalkozott az egyes művelési ágakkal, pontosan írva körül, hogy mi minősül szántónak, kertnek, rétnek, szőlőnek, legelőnek, erdőnek s nádasnak, majd utasításban szabta meg a tiszta jövedelem kiszámítása során követendő eljárást. 16 A törvény végrehajtása során az ország területét kataszteri kerületekre, becslőjárásokra és osztályozási vidékekre osztották, amelyeken belül a felmérést el kellett végezni. A felosztás földrajzi, gazdálkodási, és a földminőség szempontjai alapján történt. A munkálatok eredményeként keletkezett iratok becses forrásai lehetnek a magyar agrártörténetnek, de mindeddig eléggé mostohán kezelték őket. Ennek egyik oka az is lehet, hogy jelentős részük nem is került be a levéltárakba, hanem jobb esetben a földhivatalok hideg irattáraiban hever, s így a kutatók számára ismeretlen, rosszabb esetben a korábbi évtizedek során megsemmisítésre kerültek. A másik ok az iratokban található adatmennyiség rendezéséhez szükséges roppant időigényes munka, amely, nem áll arányban az elérhető eredményekkel. A kataszteri telekkönyvek, vagy birtokrészleti jegyzőkönyvek helyzajzi számok alapján egymást követő több ezer, nagyobb település esetén több tízezer vagy százezer adata joggal rettenti el a kutatót, de még a kataszteri, vagy egyéni birtokívek összesítéseiben szereplő óriási adathalmaz sem csábító, nem beszélve arról, hogy az utóbbiakból lényegesen kevesebb információ nyerhető. A számítógépek és az adatkezelő programok gyors fejlődése azonban egyre hozzáférhetőbbé teszi ezeket a dokumentumokat, amelyek így fontos adalékokkal szolgálhatnak a múlt századi birtokstruktúra feltárásához. Gyöngyös mezőgazdasági viszonyai Jelen dolgozatunk fonásai, a gyöngyösi kataszteri becslőjárás alapmunkálatai során keletkezett iratok, illetve az 1877-es kataszteri, és az 1885-ös egyéni birtokív összesítők voltak. Előbbiek a Heves Megyei Földhivatal hideg irattárában, az utóbbiak pedig a Heves Megyei Levéltárban találhatóak. 17 Az 1877-es birtokívösszesítő szerint Gyöngyös város területe 7657.68 katasztrális holdat, az 1885-ös szerint pedig 7265.88 kat. holdat tett. Jelen dolgozatunk nem vizsgálja, a 392 holdas különbség okát, de egyéb statisztikai felvételekkel összevetve az 1885-ös adat látszik elfogadhatóbbnak. 18 A város birtokában lévő területeken a következő mezőgazdasági kultúrákat találhattuk: 16 1875. évi VII. törvénycikk 17 A gyöngyösi kataszteri becslőjárás alapmunkálatai Heves Megyei Földhivatal (a továbbiakban HMF) hideg irattára 293444/891 III. 26/11, illetve Gyöngyös adóközség kataszteri birtokívei nek összesítője 1877, valamint Gyöngyös adóközség összesítése az egyéni birtokíveknek 1885., Heves Megyei Levéltár (a továbbiakban HML) Heves Vármegyei Földmérési Felügyelőség ka taszteri munkálatai 1877-1928 VI-104. 18 Lásd Heves Vármegye Statistical Bizottságának munkálatai HML letétek 2011, Magyarország művelési ágak szerinti terjedelme és földjövedelme Buda 1865, A Budapesti Kataszteri Kerület összes becslőjárásainak osztályozási vidékenkénti előleges tisztajövedelmi fokozatai és sommás osztálykivonatainak összeállítása Bp. 1883, Heves Vármegye adőközségeinek területe és katasz téri tisztajövedelme Bp. 1909. 272
