Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Baráz Csaba: Bartalos Gyula (1839–1923) régészeti-történeti kutatásai

1899 januárjában Bartalos régészeti gyűjteményének honfoglalás kori tárgyait a fővárosba szállítják, ezek közül négy cserépedény és egy gerendadarab származott a borsodi várból.

167 A borsodi földvárral kapcsolatban szólni kell az Árpádok korai várainak datálási problémájáról, az e körül kibontakozott vitáról.

168 E téma ugyan távol áll a kompetenciánktól, de a Bartalos életmű megítélése szempontjából szükséges kitérni rá. Bartalos egy többrészes cikksorozatot jelentet meg 1901-ben Bors vezér és Borsod vára, A nemzetségi megye és a várispánság keletkezése, A Bors nemzetség megyéje és a. Borsodi várispánság, A kibővített Borsod vármegye címekkel. Ezekben az írásaiban az Anonymusi hagyományoknak megfelelően a vár honfoglalás kori eredetét vallotta és határvédelmi szerepet tulajdonított annak, a gyepűvonal elemének tekintette - megelőzve Borovszkyt, Leszihet, Kniezsát.

169 Györffy Györgynél jelentkezik először az a napjainkban újból erőre kapó feltevés, hogy a borsodi várat nem a honfoglaló Bunger fia Bors vezér, hanem egy Géza fejedelem vagy I. István király idejében élő Bors nevű ispán építtette, tehát ispánsági vár volt.

170 Legújabban Bóna István fogalmazza meg általánosságban véleményét - Sándorfí Györggyel szembehelyezkedve -, miszerint a XI. századi ispáni váraknak, erődített ispánsági központoknak nem voltak X. századi törzsfői, nemzetségfői előzményei. Szerinte az írott forrásokból nem bontakozik ki „ az a belső szükséglet, társadalmi, politikai feszítő erő" amely állandó és megerősített központok kiépítését tette volna szükségessé a X. század első kétharmadában.

171 Ehhez a megállapításhoz - valamint Anonymus hitelének teljes megsemmisítéséhez - igyekszik régészeti, történeti igazolást keresni. Érthetetlen például, hogy miért tekinthető Szabolcs várának ispáni építésére utaló jelnek a várnép X-XI. század fordulójára keltezhető temetőjét? Ugyanis a várnépek temetőinek megjelenése a kereszténység felvételét vagy a törzsi/nemzetségi központok comitatusivá válását jelzik, nem szükségszerű azokat a vár építéséhez kötni. Hiszen éppen ebben az időben változtak meg a temetkezési szokások, ekkortól kezdve a XV-XVI. századig csak templom körüli temetők használatosak. Ezt megelőzően a településektől elkülönülten temetkeztek. Az ispáni vár létezésének fontos „kelléke" a várnép illetve annak temetője, de mennyiben igaz az, hogy a temető megnyitása jelöli ki a vár építésének alsó határát? Sztratigráfiailag mennyire támogatott az a kijelentés, hogy a korai Árpád-kori várak és temetőik keltezése ma már „matematikai téteW

11 Az is kérdés, hogy a fenti vélekedést mennyiben igazolják a borsodi vár ásatásainak eredményei? Ott ugyanis a várbelsőben egy X. századi települést tártak fel. A földbeásott házak és kemencék mellett előkerült egy kőépület is a szaltovói edényművesség jellegzetes töredékével. Ez a X. századi közösség „rátelepedett egy valószínűleg védelmi célokat szolgáló, korábban készített igen mély és széles árokra, az ehhez tartozó települési objektumok azonban mindezideig nem kerültek elő. "

173 A sáncépítés első periódusát egy 1,75 méter magasnak és 6-6,5 méter alapszélességűnek mutatkozó földtöltés és az ennek belső oldalára támaszkodó sűrű rácsszerkezetű sánc képviseli.

174 Az egyszerű földtöltésből nem 166 LOSONCZY István 1902. 164.; NYÍRI Dániel 1927. 71. 167 Egri Híradó 1899. 8. sz. 168 Lásd a 114. jegyzetet 169 BARTALOS Gyula 1901/17-18.; 1901/19-21.; 1901/22-23.; 1901/24-26.; 1901/27-36. 170 GYÖRFFY György 1966. 737., 761-763. 171 BÓNA István 1995. 45-46. 172 Uo. 217