Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Baráz Csaba: Bartalos Gyula (1839–1923) régészeti-történeti kutatásai

ben (Annales regni Francorum) említett avar hring 102 - amely kilenc gyűrüzetből állott 103 - egy részletét Bartalos a Tisza vidékén véli megtalálni. 796-ban a frankok Erik és Pippin — Nagy Károly fia — vezetésével betörnek az Avar Kaganátus területére. Pippin átkelve a tudun országrészén a Duna partján vert tábort és tárgyalásokat kezdett a kagánnal, akit megadásra akart bírni. A kagán tarkánjainak népes kíséretével elismerte a frankok ural­mát. A meghódolás elől menekülő avarok a Tiszán túl kerestek menedéket, Pippin pedig átkelt a Dunán, hogy eljusson a kagáni székhelyhez, mely valóban a Duna-Tisza-közén állott. 104 Bartalos ezek alapján úgy gondolta, hogy nemcsak a kagáni székhely, hanem a szállásterületek is körül voltak sáncolva: „ Vajon ez a tiszai gyürűzet hol kereshető máshol, ha nem azon a helyen, melyen még a földsáncok máig is fenn vannak? ha nem ott, hol a Győr nevek máig is értelemmel bírnak? Éppen ez a mi vidékünk... " 105 Az utóbbi évek szaktudományos kutatásai alapján az alföldi hosszanti sánc-árkokat a szarmaták építményének tartják, a földmunkák készítésének idejét pedig a III-IV. sz. fordulójára vagy a IV. sz. elejére helyezik. 106 Azonban az avar hring illetve római/szarma­ta limes vélekedés ütköztetése egyáltalán nem tekinthető lezártnak, sőt az a kérdés sem tisztázódott még megnyugtatóan, hogy valóban védelmi vonalak-e ezek vagy — mint ahogy a vízszabályozás-történeti munkák szerzői vélik - szabályozócsatornák is, melyek az általuk határolt terület vízháztartásában is szerepet játszottak. E felismerés nyomán alkotta meg Fekete Zsigmond „vízfelduzzasztási hipotézisét", melyet éles támadások ér­tek. 107 Ezt az elméletet támogatja - a Bartalost jól ismerő ároktői plébános - Végh Kál­102 Monumenta Germaniae Historica. Scriptores I. Hannover, 1826. Einhardi Annales: Hunorum regia que Hr'mgus vocabatur... ", .„..Pippinus autem, Hunis trans Tizam fluvium fugatis, eorumque regia, quae, ut dictum est, Hringus a Longobardis autem Campus vocatur..."; Annales Laureshamenses: cum exercitu suo pervenit ad locum, tibi reges Avarorum cum principibus suis sedere consueti erant, quem et in nostra lingua Hringe nomi­nant. " Ezen adatok értelmezése szerint a hring a fejedelmi központot, az avar kagáni székhe­lyet jelöli. SZŐKE Béla 1960. 61-63.; ,,Ha már most a három szó alapján az avar fejedelmi szállás jellegére következtetést akarunk levonni, akkor módszertanilag úgy járunk el helyesen, ha a regia, camp (us) és hring (us) szavaknak azokat a jelentéseit vesszük figyelembe, amelyek közelál/nak egymáshoz vagy éppen fedik egymást. Ezt figyelembe véve a regia szónál a 'kirá­lyi vcir ', a camp (us) szónál a 'táboreröd ', a hring (us) szónál pedig a 'lezárt, körülhatárolt hely'jöhetne leginkább számításba. így e szavak, jelentéseinek vizsgcdata alapján léginkább arra gondolhatnánk, hogy az avar fejedelmek szálláshelye valamilyen állandó jellegű, sán­cokkal körülhatárolt és megerősített település lehetett. " HARMATTÁ János 1960. 64. 103 Monumenta Germaniae Historica. Scriptores II. Hannover, 1845. Monachi Sangallensis de gestis Karoli imperatoris libri duo: ,, Terra, inquiens, Hunorum novem circulis eingebatur. " és „Novem begin muniebatur. "A sangalleni szerzetes szerint a „Hunok országa... kilenc kerítés­sel volt körülvéve" illetve „kilenc heginnel - élő sövénnyel, palánkkal? - megerősítve". 104 Az Einhardi Annales alapján BARTALOS Gyula 1885. 347. 105 BARTALOS Gyula 1885. 347-348. 106 GARAM Éva - PATAY Pál - SOPRONI Sándor 1983. 107 FEKETE Zsigmond 1882; Fekete Zsigmond vélekedését támadja: BÁLÁS Vilmos 1961. 118.; támogatja: MOLNÁR Géza 1991. 30-38.: „Félreértés ne essék, mi itt nem arra gondolunk, hogy ezeket az árkokat csak és kizárólag a terület vizeinek rendezésére hozták volna létre. Az adott esetben arról van szó, hogy a védelmi funkció mellett, azt kiegészítve, sőt annak érdeké­ben befolyásolták az adott terület lefölyási viszonyait. Ezt a lehetőséget nem szabad kizárni. " 201

Next

/
Oldalképek
Tartalom