Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Baráz Csaba: Bartalos Gyula (1839–1923) régészeti-történeti kutatásai

В aráz Csaba BARTALOS GYULA (1839-1923) RÉGÉSZETI-TÖRTÉNETI KUTATÁSAI Bartalos Gyula 1994-ben megtalált naplói, jegyzetei, kéziratos tanulmányai, vala­mint összegyűjtött publikációi alapján lehetőség nyílt arra, hogy régészeti-történeti mun­kásságát rekonstruáljuk. Az alábbi írásomban először egy általános életrajzi vázlat, vala­mint Bartalos történelemszemléletének, metodikájának, az ún. ugor-török háború nyomán kifejtett nézeteinek ismertetése után táblázatba foglalva bemutatom a régészet- és törté­nettudomány terén kifejtett tevékenységét kronologikus rendben, a konkrét források fel­tüntetésével. Ennek keretéül a fontosabb életrajzi adatok szolgálnak. Majd történeti, régé­szeti, helytörténeti kutatásait a nagyobb témakörök szerint (kaptárkövek; „ Csörszárkok és kőgarádok"; „gyűrűvárak") részletezem, elemzem, ahol módomban áll értékelem. Végül kitérek régészeti ásatásaira, felszíni leletgyűjtéseire, felvillantva néhány Bartalost is fog­lalkoztató a történettudomány által a mai napig nem megnyugtatóan tisztázott problémát. Szándékom e sokoldalú, hosszú és tevékeny élete végéig alkotó, betegségeivel egy életen át viaskodó, mégis energikus és megszállott tudós pap történettudományi munkás­ságának minél teljesebb bemutatása. Bartalos Gyula, életrajzi vázlata 1 1839. június 15-én az Abaúj megyei Szepsiben született. Középiskoláit Rozsnyón végezte, majd 1854-től az egri papnevelő intézetben tanult. 1861-ben szentelték pappá, de mivel sokat betegeskedett- érseke, Bartakovics Béla támogatásával - 1871 őszén Olaszor­szágba ment gyógyulást keresni és tanulni. 1879-ben Rómában a San Apollinare főiskolán megszerezte a kánonjogi doktori fokozatot, ugyanitt klasszikus régészetet is hallgatott. Hazatérve rövid ideig Markazon volt lelkész, majd az egri papi szemináriumban lel­kiigazgató, hitoktató, főszékesegyházi gyóntató és sekrestyeigazgató. Betegeskedése mel­lett is fáradhatatlanul dolgozott: az 1905. július 15-i tartománygyűlés a főkáptalan felü­gyelete alatt működő hiteleshelyi (országos) levéltár jegyzői állásába helyezte, 1908-ban az egyházmegye választott képviselője az országos római katolikus egyház autonómiáját szervező gyűlésen, 1909-ben elnyerte a tiszteletbeli kanonok címet. Az egri múzeumügy úttörője a századvégi Eger társadalmi életében is jelentős szerepet töltött be. Tagja volt az 1875-ben létrehozott Egri Egyházmegyei Irodalmi Egylet választmá­nyának és az 1894-ben alakult Egri Irodalom- és Művészetbarátok Köre választmányának 1 Bartalos Gyula életrajzát, közéleti tevékenységét bemutató irodalmakat az 2. számú mellékletben sorolom fel 177

Next

/
Oldalképek
Tartalom