Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)
Fodor László: Az egri Kötélverő-ház (Kertész u. 3.) régészeti és építészettörténeti vizsgálata
bontás vonala szinte minden Makiári út felőli szobánál, valamint a szabadkéményes konyha É-i falánál is jól látható. (A visszabontás okát egyenlőre nem ismerjük. Feltételezzük, hogy talán valamelyik múlt századi tűzvész utáni átalakítás következménye lehet.) A szabadkéményes konyhában, az udvari régi elfalazott bejárat mellett jobbra a már említett meszelt konyhai padlószinttől 200 cm-re megmaradt az egykori épület bejáratának íves válla. A megtalált bejárat segíthet bennünket a korai épület szerkezetének, magasságának a meghatározásában. A szabadkéményes konyha udvari bejáratának vizsgálatánál derült fény arra is, hogy az itteni folyosó is később került az épület elé, sőt a már fentebb említett itt kialakított zárt, boltozott folyosó is. Itt ugyanis a földszinti boltozás egyértelműen hozzáépült az egykor szabadon az udvarra néző pince K-i szárkövéhez. A szárkövet jól láthatóan takarja az említett hozzáépítés. Megerősítette ezt a Kertész utca felőli homlokzati 7- ké P" Ma is me e levő udvari ««nyílás alapfalkutatásunk is. A hozzáépítés vonalában ásott kutatóárkunkban is láthatóan elválik a két alapfal szerkezete egymástól. Következtetések Összegezve az építéstörténeti és régészeti kutatásaink eredményeit a Kertész u. 3. számú lakóháznál olyan szerkezeti és építési összefüggéseket sikerült megfigyelnünk és dokumentálnunk, amelyek a város késő-középkori történetét gazdagítják. A vizsgált műemléképület, amely mint a dolgozat elején bemutattuk, a város történetében késő barokk épületként, és mint „Kötélverőház" szerepel. A vizsgálat azonban pontosította ezt. Rávilágított arra, hogy a lakóház az egykori városfalon kívül épült, és olyan szerkezeti maradványai vannak, amelyek a XVIII. századnál régebbi időre mutatnak. Az egykori Makiári kapu közelsége miatt fontos utcaképi története van, bár pontosan eredeti tulajdonosait ill. azok foglalkozását meghatározni nem tudjuk, csak következtethetünk, hogy a környéken a XVIII. században többségében tímár mesteremberek laktak. így talán ezen ház első tulajdonosa is ilyen mesterember lehetett. 14 14 BAKÓ Ferenc 1978.79-91., 126. 163
