Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Bona Gábor: Az 1848/49-es honvédsereg Heves megyei származású tisztjei

Májusban ezredével a magyar hadügyminisztérium fennhatósága alá rendelik, júliustól a szerb felkelők ellen harcolnak a Délvidéken. Szept. 15. a magyar had­ügyminisztérium századkapitánnyá lépteti elő. Októberben ezredével besorol a hon­védseregbe. 1849. febr. 4. (1) - őrnagy és osztályparancsnok ezredénél gr. Vécsey tábornok hadtesténél, ill. a III. hadtestben. Marc. 5. kitünteti magát a szolnoki csa­tában. A tavaszi hadjárat végén Komáromban 6 hét egészségügyi szabadsággal eltá­vozik (ápr. 29.), s állítása szerint többé nem tér vissza ezredéhez, mivel nem értett egyet a függetlenségi nyilatkozattal (aradi hadbírósági vallomása szerint). A szabadságharc után az említett hadbíróság 5 év várfogságra ítéli (1850. febr. 20.), Haynau azonban kegyelemben részesíti. A kiegyezés idején és 1890. a pest­budai '48-as honvédegylet tagja. 15 GRESKOVITS SÁNDOR Szentdomonkos, 1815., r. k. vallású. A váci katonai nevelőintézetben végez. 1834. - közvitéz, 1845. - hadnagy a 23. gyalogezredben. Nős, két gyermek apja. 1848. máj. 19. áthelyezését kéri az alakuló honvédsereghez. Jún. 13. - fő­hadnagy a pesti 2. honvédzászlóaljban. Július végén alakulatával beosztják a szerb felkelők elleni délvidéki sereghez. Szept. 27. (okt. 1.) - százados a Komáromban szerveződő 18. zászlóaljnál. Novemberben alakulata egy részével áthelyezik az 57. zászlóaljba. 1849. jan. 30. (febr. 1.) - őrnagy és zászlóaljparancsnok ui. a komáromi várőrségnél. Jún. 14. elhal kolerában. 16 HELLMANN JÓZSEF Gyöngyös, 1817 körül, református vallású. Ügyvéd Gyöngyösön. 1848 tavaszán Gyöngyös város főügyészévé választják. Nős, családos. 1848 május végén 120 önkéntest toboroz Gyöngyösön és környékén az alakuló honvédsereg számára. Jún. 13. hadnaggyá nevezik ki a kassai 9. honvédzászlóalj­hoz. A később híressé vált veressipkásokkal augusztustól részt vesz a bánsági har­cokban. Okt. 19. (16) - főhadnagy, dec. 17. (16) - százados. 1849. február elején a Kiss Ernő tábornok hadvezetésével elégedetlen tisztek nevében levelet ír az Or­szágos Honvédelmi Bizottmányhoz, mire letartóztatják. (Damjanich közben puccs­szerűen átveszi Kiss Ernőtől a bánsági hadtest parancsnokságát, melyhez az OHB ­Kiss hadvezési alkalmatlanságáról más oldalról is meggyőződve - utólagos jóváha­gyását adja.) Máj. 21. Hellmann kiszabadul és visszakerül zászlóaljához a III. had­testbe. Végigküzdi a Vág menti és a komáromi csatákat. A júl. 17-i váci ütközetben elszakad alakulatától, a Mátra vidékére megy, ahol egy szabadcsapatot toboroz. Az ál­talános fegyverletétel hírére ezzel csatlakozik a komáromi várőrséghez. Szept. 30. Klapka tábornok őrnaggyá lépteti elő. A vár feladása után menlevél birtokában hazatér. A császáriak azonban letar­tóztatják, és gerillatevékenységéért 20 év sáncmunkára ítélik (Pest, 1850. Jan.). 1857. kegyelmet kap. Ügyvédként Abonyban telepedik le. 1863. a Somogy-Jámbor­féle függetlenségi szervezkedésben való részvételért ismét letartóztatják és újra 20 15 Közlöny 1848/11., MIKÁR Zsigmond 1870. 23:; 1891. 52., NAGY Iván 1857-1865. IV. 228., HL.: Aradi hadb. 113/16 2/377., uo.: Generalkommando zu Ofen 1868. 294., KOSSUTH Lajos 1952-1957. XIV. 322., KAW.: Gb. 3. HR. 1841-1848. 6/2. 16 Közlöny 1848/7. és 109., 1849/15., MOL.: ONőHt. Ált. 1848. 4625., uo.: Hm. Ált. 1849. 19932., uo.: Vegyes iratok (H. 147.) 12. d. 13. (Hermann Róbert szíves közlése alapján). KAW.: Gb. 23. LIR. 1841-1850. 6/79. 162

Next

/
Oldalképek
Tartalom