Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Baráz Csaba–Mihály Péter: A Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kaptárkő topográfia újabb eredményei és a fülkék rendeltetésének vizsgálata

I/1/A-B-C Az átlagos méréshatárokkal jellemezhető fülkék az A-B-C rendeltetésre alkalmasak. I/2/A-B-C Az átlagosnál nagyobb méretű fülkék az A-B-C rendeltetésre kiválóak, de az ún. óriás fülkék kevés száma elgondolkodtató. I/3/A-B-C Egyedül а С feltevés tekintetében megfelelőek, az A-B rendeltetést kritikussá teszik. A méhészetnél a gazdaságosság is megkérdőjelezhető. 1/4/A-B-C-D Egyedül а С rendeltetésre megfelelő. Urnatartásra nem alkalmas, a méhtartás pedig nehezen képzelhető el, mert csak egy- vagy kétsoros léputca építésére van hely. Az ilyen fülkéknél feltételezhető az ikontartás (D). (10. kép; 12. kép.) I/5/A-B-C A méhészetnél az alap formája nem lényeges, mert a méh (kivétel a kaukázusi) nem építi be. A kultikus rendeltetésnél legmegfelelőbb a vízszintes alap lenne (ez a leggyakoribb), de a síkbeli eltérések még nem tekinthetők kizáró oknak, mert a fülke oldal- és hátlapjához is támaszkodhatott a tárgy, természetesen formájának ezekhez kellett igazodnia. I/6/A-B-C A peremes, bemélyített, homorú és oldalirányban lépcsőzetesen tagolt fülkealapok a méhészetet nem befolyásolják, de kiképzésük feleslegesnek tűnik. A kultikus rendeltetésnél a tárgynak ehhez kellett viszonyulnia (aljkiképzés), de ha az elterült a felületen (csontok, termény áldozati ajándék stb.), akkor a homorú alap vagy perem megtartó szerepet adott a fülke lefedésén kívül. l/7/A-B-C A kifelé lejtő fülkealap egyedül a méhészetet nem befolyásolja. Az ilyen fülkék kultikus rendeltetésekre csak különleges esetben lehetnek alkalmasak (példát nem ismerünk, de a lehetőség fennáll), még akkor is, ha figyelembe veszszük a fedőlap megtartó és a belső ékelések nyomán elképzelt megerősítés szerepét. I/8/A-B-C A méhek a viaszfüggönyt mindig fennt rögzítik, a lépeket minden esetben felülről lefelé, függőlegesen építik. A mennyezetről lefelé gyarapodó sejtsorok készítése a hátlap dőlése miatt megakad. Az urna a hátlapnak támaszkodhat. (10. kép.) I/9/A-B-C A lépépítés a dőlés fokától függ, de ezt a jobb vagy bal oldalfal előbb-utóbb meggátolja. Urnatartás esetén csak kisméretű vagy megdöntött helyzetű nagyobb urna képzelhető el bennük. l/10/A-B-C A lépépítést az előrehajló nyílás és hátlap miatt a fedőlap gátolja meg. Ez a forma a temetkezést sem igazolja. Egyéb kultikus rendeltetés elképzelhető. (10. kép; 11. kép; 12. kép.) I/ll/A-B-C A fülkenyílás formája a méhészetnél nem mérvadó (Örösi Pál Zoltán véleménye). A nyílásformák a kas, köpű, bodon (kifűrészelt faodú) tengelymetszetét mutatják. Az aszimmetrikus nyílások nem célszerűek. A fülkenyílás fajták jelzései szerepének lehetősége nem kizárt, bár ezt a fedőlap a megerősítő pántokkal meg is változtathatta, mivel a fedőlap formája a kerethez igazodott, ami a nyílástól eltérő formájú is lehetett (pl. felül ívesen záródó nyílású fülke szögletes kerettel). Tehát a keret formája határozta meg a külső látványt és a hozzá igazodó fedőlap. A kultikus С változatnál képzelhető csak el, hogy a fülkenyílásnak nem lezártan volt alaki jelentése, hanem nyitott állapotban, az áldozatbemutatás idején! I/12/A-B-C-D A három megyében felmért fülkék egyharmadánál maradt meg a nyílás körüli keret vagy keretnyom. Egykor minden fülke keretes lehetett, de ez pusztul el a leghamarabb az idők folyamán. A keret hosszanti oldalai mentén vagy a felső széle felett lévő éklyukak a fedőlap többféle rögzítési módjára utalnak, csakúgy mint a keretbe fúrt lyukak. A fedőlapok többsége fából készülhetett, ezért nem maradt nyomuk. A cserép váralj ai ásatásoknál előkerült néhány kőlap, melyek közül 87