Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Baráz Csaba–Mihály Péter: A Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kaptárkő topográfia újabb eredményei és a fülkék rendeltetésének vizsgálata

Ostoros - Tag-gödör (H.7.b) A Vizes-völgytől ÉK-re fekszik a Tag-gödör elnevezésű terület, melynek mély szurdokába torkolló keskeny vízmosás Ny-ra néző oldalában, egymás közelében két riolittufa szikla van. Az /. sziklán 2 db kaptárfülke és három, fülkének már nem nevezhető nyom (А, В, С jelölésű) látható. Az 1. fülke bár jobb állapotú, kerete csak sejthető. (6. kép; 7. kép) A 12 m-rel odébb levő //. sziklán 3 db kaptárfülke található egymás mellett. Az 1. és 2. fülkék keretesek. (6. kép; 8. kép) Mindkét lelőhelyet Bátonyi Zoltán ostorosi lakos kutatta fel 1980-81-ben. A Taggödör szurdokának bejáratánál bronzkori telepnyomra bukkant. Tanulmányában melyet az Ostorosi Polgármesteri Hivatal sokszorosított - fényképen is bemutatta a kaptárköveket és a leleteket.

9 Kalauzolása nyomán Baráz Cs. és Mihály P. 1993-ban mérte fel a lelőhelyeket. 1976-ig a Pajodos kaptárkövét tekintettük „ostorosi köveknek" Bartalos Gy. listájának értelmezése nyomán. Lehetséges, hogy ennek pontosítására van reményünk, mert Baráz Cs. felkutatta Bartalos Gy. kaptárkövekre és egyéb régészeti kutatásaira vonatkozó - eddig lappangó - terjedelmes kéziratos tanulmányait.

10 Cserépváralja - Vén-hegy K-i oldala (B.4.j) A Furgál-völgy bejáratától D-re, a Tardra vezető műúttól jobbra, a Vén-hegy aljában egy sziklás oldalú völgyület nyílik. Az időszakos vízmosás felső részén ösz szeszűkülő sziklafalaknál csapadékos időben kis vízesés alakul ki. Ettől jobbra egy széttöredezett ignimbrit vonulat húzódik, melynek két különálló sziklája kaptárkő. /. szikla: K-re néző oldalán 1 db kaptárfülke van, melynek kerete már lepusztult, de a fedőlap ékelés nyoma még látszik. Peremes alapú, a hátlapon is van éknyom. //. szikla: DK-re néző oldalán 2 db kaptárfülke van. A 2. fülke keretes voltára már csak egy fedőlap ékelés mutat. Mindkét fülke alapja peremes kiképzésű. (9. kép) A Nyúl-völgy-oldallal szemközt fekvő lelőhely felkutatása Molnár József érdeme. 1994 nyarán vezetése nyomán ismertük meg a helyszínt, s a kaptárkövek felmérését Baráz Cs. végezte el. A Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Pest megyei kutatás mai helyzetét a kaptárkövek és fülkék számának táblázata mutatja be, kiegészítve a korábban közölt táblázatokat

11 - és némileg módosítva azokat. A fülkék mérettáblázata az új hevesi és borsodi felméréseket részletesen tükrözi. 9 BÁTONYI Zoltán 1992. 1-27. Sokszorosított tanulmány. 10 Ezúton mondok köszönetet dr. KEREKES Károly zirci apát úrnak, aki a rendi történészüktől, HERVAY Ferenc Levente atyától kapott információkkal segítségemre volt Bartalos lappangó, régészettörténeti tárgyú kéziratos hagyatékának megtalálásában! BARTALOS Gyula i. m. Pro memóriában felsorolt tanulmány változatainak („összegzések"), jegyzeteinek („táborkari térképeken kijelölt gyepükre vonatkozó adatok") és terepbejárási naplóinak („autopszia útján összegyűjtött adatok") feldolgozása megtörtént. Feljegyzései közül legfontosabbak a hosszanti sánc-árokrendszerekre („gyepűk", Csörsz-árok), földvárakra és a kaptárkövekre vonatkozó terepi megfigyeléseit rögzítő füzetei. Témánk szempontjából az OSzK Kt Fol. Hung. 2446 jelzetű napló tartalmaz legtöbb új információt, melynek címe: „Hazánk ősi honvédelmének tanulmánya 1886-tól 1900-ig teljesített feljárásaim és mások szavahihető értesítéseinek feljegyzése nyomán" ugyanis ebben találjuk a Mátra- és a Bükk-vidék leírását. 11 MIHÁLY Péter 1975. 45. 45-46. 65