Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Vaday Andrea: Szarmata temetőrészlet Kompolton

csatlemez lenyomata megőrizte a 6 mm átmérőjű, félgömbös szögfejek nyomát. A 3,8 cm szélességű bőrövhöz tartozott még egy szíjveret, szintén sarnírszerkezetes kettős bronzlemezes darab, melyen a csatlemezhez hasonló három szögecs nyoma látszik. Ez a szíjveret atipikus a szarmata anyagban. Az ún. szarmata típusú öveknél ugyanis a csat szíjvégegyüttes a gyakori, a szíjveret sokkal ritkább a szarmata barbaricumban. Inkább csak a római veretes öveknél fordul elő. Az 5. kép 2. veretének mérete kizárja a szíjvég funkciót. Az előzőhöz hasonló csat a 345. síré is (9. kép 1) valamint a 375. síré (12. kép 3). A temetőben előforduló második csattípus: a vaskarika, mint csat: 283. sír (6. kép 1), 300. sír (7. kép 5), 365. sír (13. kép 2), ami szintén rokonítja a hortobágyi IV. halomcsoport 8. sír kör alakú vascsatjával (kardos, egytagú aláhajlított lábú pénzmellékletes sír).

95 Ezüst lemezgyűrű a 371. sírban volt (6. kép 7). A gyűrű általában ritka ékszer a kárpát-medencei szarmata sírokban. Hasonló típusú, poncolt díszű ezüstgyűrűk Klárafalváról ismertek, késő szarmata sírból.

96 Festékes tégely, ill. pixis a 367. sírban volt (14. kép 4). Szintén jellegzetes melléklete a szarmata női síroknak.

97 Karperec: A karperecek nő, leánygyerek és férfisírban egyaránt előfordulnak viseleti elemként.

98 Kompokon nyitott végű karperecek kerültek csak elő. Kör keresztmetszetű a 377. sírból (14. kép 8)." Ezek már a Kr. u. 2-3. sz. fordulójától megvannak a kárpát-medencei anyagban, nagyobb mennyiségben a 3. században terjednek el. Ovális keresztmetszetű karperec a 386. sírban volt (15. kép 3).

I()0 Kés: Egyélű, hosszú, keskeny középső nyéltüskés kés volt a 260. sírban (5. kép 4), hasonló kés a 300. síré (7. kép 3). Egyélű, középső, széles nyéltüskés példány a 375. sírban volt (12. kép 2). Ugyancsak egyélű kés töredéke került elő a 365. sírból (13. kép 5). Övkarika-kés együttes 300. sírból került elő (7. kép 5,3). Erre a késre jellemző az igen hosszú nyéltüske, mind formailag, mind méretét tekintve a késői „harci kések" egy típusát képviseli. Tűzkő: Szokásos eleme a pásztorkészségnek a férfi sírokban. Gyakran a lelőhelyen vagy közelében előforduló más, általában őskori lelőhelyek megtalált anyaga is szerepel másodlagos felhasználásban. Ilyenkor a tárgy felületén másodlagos felhasználási, illetve kopásnyomok és használati nyomok láthatók. Kompokon a 260. sírban egy zöld jáspis kavics (5. kép 3) a nyugati Mátra vidékéről, a 402. sírban egy késő neolit, nyugati mátrai limnoquarcit magkőmaradék (17. kép 3) került elő másodlagos felhasználásban.

101 95 ZOLTAY Lajos 1941. 331. 96 PÁRDUCZ Mihály 1951. 25, XI. t. 4-5 a-b. 97 Legutóbb részletesen VADAY Andrea 1989. 123. a korábbi irodalommal. 98 VADAY Andrea 1989. 49-53. 99 VADAY Andrea 1989. 51., III/2/1. típus. 100 VADAY Andrea 1989. III/4/3. típus. 101 T. Bíró Katalin meghatározása, amiért ezúton is szeretnék köszönetet mondani neki. 33