Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Krupa András: A mátrai szlovákok jeles napjai a XX. század második felében

Aggyon az isten füvet, fát, tele pincét, kamarát. Sok örömöt a házba, boldogságot hazánkra ebbe az új évbe! (Mátraszentistván) - Szabad-e új évet köszönteni? - Szabad! Aggyon isten füvet, fát, tele pincét, kamarát, boldogságot hazánkra. (Mátraszentlászló) Ezeket nyilván a tanítótól tanulták. Gyakran a verses köszöntők helyett egymondatos jókívánságot közöltek csupán. Szlovákul: Dobrí Noví rok a st'est'i a zdraví! (Jó újévet és szerencsét, egészséget!) Magyarul: Boldog új évet kívánok! Ez utóbbiakat főként a felnőttek mondták. A fiú köszöntőmondók korábban kolbászt és szalonnát kaptak^ utóbb kizárólag pénzt. A férfiak is követeltek maguknak tréfából pénzajándékot: Ne d'esítku, alebo dvacítku, ale ötsázasku! (Ne tizest vagy húszast, hanem ötszázast!) Ők sört, bort vagy pálinkát és süteményt kaptak. A sok italtól némelyikük dalra is fakadt a köszöntés után. Mivel a fiúknak pénzt adtak, legtöbben ma azt állítják, hogy újévkor kiadható a pénz a házból; az archaikusabb szemléletűek tiltották a pénz kiadását, mert egész évben fogy majd a pénzük. Az évkezdettel összefüggő hiedelmek elhalását az is jelzi, hogy most már nem hiszik, hogy az év első napján korán kell kelni, hogy fürgék legyenek az év során. Viszonylag eleven még a nappal hosszabbodásáról szóló szlovák prognosztika: Na Noví rok - (Új évkor о slepecí krok. tyúklépéssel (hosszabb). (Mátraszentlászló) Na Noví rok (Új évkor о éden krok. egy lépéssel [hosszabb]). (Mátraszentimre) Mátraszentistvánban a vízkereszt (Tri krále - jan. 6.) időjárásáról azt állítják, hogy a három király kemény hideget hoz (ti velkú zimu donésli). A nappal az újévihez hasonlóan tovább növekszik ekkor is: Na Tri krále - (Vízkeresztkor о tri pjade dále. Három arasszal tovább.) Legáltalánosabb a víz- és házszentelés hagyománya, melyben ötvöződik a népi és az egyházi gyakorlat. Templomuk felépítéséig Nagybátonyba jártak szenteltvízért, mert onnan a katolikus pap nem, vagy nagyon ritkán jött fel házszentelés céljából. Éppen ezért e mátrai szlovák falvakban a szenteltvíznek nagyobb volt a jelentősége. A nagybátonyi templomból hozták haza a pap által megszentelt vizet, s maguk szentelték meg a házukat, rendszerint az édesanya vagy a nagyanya végezte. A szoba négy sarkába hintették a szenteltvizet. Belőle azoknak a rokonoknak is adtak, akik nem voltak templomban, hogy ők is megszentelhessék a házukat. 316