Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Vaday Andrea: Szarmata temetőrészlet Kompolton

rab. Kompolton kirabolt sír földjéből került elő a töredék, s miután több rabolt sírban volt a későbbi avar telepről bekerült anyag az őrlőkőnél is valószínű, hogy csak másodlagosan került/a sír gödrébe. Leletanyag Azok a viseleti és használati tárgyak tartoznak ide, melyek nem mellékletként kerülnek a halotton vagy a halottal a sírokba. A Kárpát-medencében a viselet szokásos tartozéka a kora szarmata kor középső fázisától kezdve a fibula. Kompokon 7 db fibula, illetve töredék került elő a sírokból. Az értékelhető darabok kivétel nélkül barbár példányok. Feltűnő, hogy római készítmény nincs köztük, csak a középés késő szarmata kor tipikus fibulái, pontosabban az alá- és oldalt hajlított lábú darabok. Egytagú aláhajlított lábú fibula: Egytagú, felsőhúros, aláhajlított lábú, félkör keresztmetszetű kengyelű példány a 198. sír fibulája (3. kép l).

74 Hasonló, de nagyobb méretű, egytagú, félkör kengyelű, huzalrátetes felsőhúros darab a 365. sír fibulája (13. kép 3).

75 A hortobágyi halmos temetőcsoportok sírleletei között több változatuk is előfordul, ami a régió hasonlóságára utal pl. II. halomcsoport 25. sír.

76 A többszörös huzalrátetes példány díszesebb változata ugyancsak a Hortobágy IV. halomcsoport 8. sírjából ismert.

77 Ez a hortobágyi sír pénzmellékletes, kardos, kör alakú csatos sír, csattípusa is rokonítja a kompolti temetővel. A 386. sírból került elő egy nagyméretű, aláhajlított lábú, félkör kengyelű, alsóhúros darab, kengyelén többszörös huzalrátéttel, melynek külön jellegzetessége a széles rugószerkezet (15. kép 2.). Pontos párhuzama eddig nincs a szarmata barbaricumban. Hasonló méretű darabok a késői leletanyag jellegzetességei közé tartoznak.

78 Hortobágyon is volt hasonló fibulaváltozata,

79 amely méretre hasonló, de nincs külön huzalrátét és a spirál négyszeres és nem 10-szeres, mint itt. Hasonló nagyméretű, egytagú profiláltabb változata a Kostelec na Hané-i temetőből is ismert.

80 A kengyel, ill. láb huzalrátetes megoldása külön típusalkotó elemként szerepel, ez a jellegzetessége az ún. „magyar típusnak".

81 A 3. sz. első felében lép fel, nagyrészt a 4. századi leletekre jellemző a szarmata barbaricumtól északra eső területeken. A kompolti darabok jellegzetessége az íves, félkörös kengyel. Ez a kengyelképzés a szarmata barbaricumban ritkább, gyakori viszont a mai szlovákiai és morvaországi germán leletek között már a 3. sz. első felétől kezdve, túlnyomórészt a 4. században fordul elő.

82 Egytagú oldalt hajlított lábú fibulák: Egytagú, kisméretű, oldalt hajlított lábú, felsőhúros ezüstfibula volt a 259. sírban (4. kép 4).

83 Hasonló típusba sorolható a 367. sír fibulája is, amely szintén egy74 Párhuzama VADAY Andrea 1989. Abb 14. 2. 75 Párhuzama VADAY Andrea 1989. Abb 14. 3. 76 ZOLTAY Lajos 1941. 329-331, IV. csoport 57. sír, III. csoport 7. sír, III. csoport 27 sír. 77 ZOLTAY Lajos 1941. 331. 78 VADAY Andrea 1989. Abb 16. 5. 79 ZOLTAY Lajos 1941. XVII. kép 7. 80 PESKAR I. 1972. 112, Taf 30. 8. 81 PESKAR I. 1972. 112. 82 PESKAR I. 1972. 110-11., Taf. 21. 1-4. 83 VADAY Andrea 1989. Abb 17. 11, 13. 31