Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Cs. Schwalm Edit: Régi stílusú dunántúli hímzések a Dobó István Vármúzeumban

oldalt Joachim hosszú ruhában, fején turbánszerű fejfedő. A keretelő virág­koszorú és a peremdísz stílusjegyeiből ítélve Dunántúlon készülhetett. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy a Du­nántúlon - elsősorban német családok­nál - gyakori Szent Anna alakjának különös tisztelete. „Leggyakoribb áb­rázolása, amint olvasni tanítja a gyer­mek Máriát, vagy amint kézenfogva vezeti (tiroli fafaragók ezt megörökítő szobrokat is készítettek balatonfelvidé­ki német falvaknak, pl. Vöröstónak) ... Németeknél Szent Anna mellett elő­fordul Szent Joachim képe is" 55 Bib­liai jelenet, agnus dei, Mária monog­ram, Szentek alakjának ábrázolása, szentképek, szobrok, antependiumok mellett előfordulhat miseruhákon is. A XVIII. századi miseruhák egyik csoportjának meglehetősen primitív hímzésrajza, kivitelezési technikája már átmenetet képez az úri művé­szetből a népművészetbe. 56 Bármi is volt az előképe ennek a hímzésnek, egy biztos, készítője egy érdekes, különleges darabot hagyott 2. kép. Színes gyapjúhímzés, XVIII. század vége. (Részlet) maga után. Az előzőekben bemutatott 4 db régi stílusú dunántúli textil egy kicsit bővíti e területről meglévő ismereteinket. Tárgyleírások 1. Hímzésdarab: Ltsz.: 87.2.199. (1-2. kép) Anginszerű alapon, színes gyapjúfonallal (barnás dohányszín, mélybordó, sötét­barna, világosbarna, krémszín, szürke, mályva, sötétlila) hímezve. Öltéstechnikája: hamis laposöltés, száröltés, láncöltés, kettős soproni kereszt. A minta hosszanti irányban helyezkedik el: enyhén ívelt virágos ág, csúcsán egy madárral, négyszer ismétlődik. Keskenyebb peremdísze enyhén ívelt tölgyfaleveles folyóminta, a széle­sebb rozettákból és gránátalma közepű tulipánokból áll. Jó állapotban van. Való­színű, hogy a XVIII. század végén készült a Dunántúlon, Rábaközben. Sz. Holló Valéria gyűjteményéből került a múzeumba. Mérete: 138x35 cm. 55 S. LACKÓVITS Emőke 1991. 62. 56 CSERNYÁNSZKY Mária 1942. 148-149. 57 A hímzés meghatározása során igen sok kétségem támadt, hogy ilyen szétszórt és közvetett adatok alapján meg lehet-e csinálni. A textil ritka voltára való tekintettel úgy vélem, érdemes közreadni. 295

Next

/
Oldalképek
Tartalom