Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Vaday Andrea: Szarmata temetőrészlet Kompolton

Ez a típus valóban az északkelet-magyorországi anyagban gyakoribb, s a szarmata szállásterületen is elsősorban a határvidékeken fordul elő.

54 Idegen eredetű a pirosra festett római tál a leletanyagban.

55 Terra sigillata barbár utánzata is feltűnik a római anyag mellett.

56 A római pénz is meglehetősen gyakran kerül elő. A férfiak sírjában obulusként, a női sírokban viszont obulusként és ékszertartozékként egyaránt megtalálható. Kompolton a 300. és 360. női sírban volt 3. századi pénz. A sírok rabolatlanok, a rabolt és bolygatott 260. sírban egy Traianus ezüstpénz volt. A 300. sírban a mellen feküdt, a 360. sírban viszont egy elszíneződés utalt a nyakcsigolyán a pénz eredeti helyére, a 260. sírban a késhez rozsdásodott, így a tarsolyban lehetett. A kárpát-medencei kora szarmata időszakban csak elvétve fordul elő pénz a sírleletekben. Később jelenik meg csak, a Kr. u. 2. század folyamán. Értékelésében Bóna I. felvetette, hogy jelenlétük a sírban az obulusadással van kapcsolatban, s magyarázatra szoruló érdekességként felvetette, hogy az alföldi szarmatáknál korábban jelenik meg, mint a rómaiaknál Pannóniában.

57 Ezek az obulusként értelmezett korai pénzek azonban revízióra szorultak.

58 Egy részük ugyanis nem pénzként, obulusként került a sírokba, hanem a dokumentálható esetekben a női sírokban ékszerként. Az idézett eseteket vizsgálva az is nyilvánvalóvá válik, hogy a pénzek elsődleges kronológiai meghatározása nem azonos a szarmata sír keltezésével. Lényeges - és nem következetes - csúszás tapasztalható. Ebből egyrészt az a következtetés vonható le, hogy a szarmata sírokban előkerült római érmek az esetek túlnyomó részében nem használhatók keltezésre. Egyszerű postquem értékük van csak, de ennek konkrét, abszolút mértéke nem állapítható meg.

59 Legutóbb ugyancsak ezt erősítette meg egy újabb gyűjteményes feldolgozás is.

60 A másik tény, hogy az obulusadás szokása a szarmatáknál nem előzi meg a római rítuselem feltűnését. Köztudott, hogy a keleti szarmata szállásterület sírjaiban igen ritka a pénz. Ez, s az obulusadás kronológiai helyesbítése utal arra, hogy a szokás római hatásra terjed el a kárpát-medencei szarmatáknál,

61 s helyi jellegzetességként értelmezhető. A későrómai - főleg 4. századi pénzeknél a kronológiai csúszás termétszetszerűen rövidebb időintervallumot ölel fel, s egyes esetekben alkalmas lehet a síregyüttes keltezésére is.

62 Orsógomb: A női sírokban egy-egy orsógomb is előfordul mellékletként. A 371. sírban bikonikus, egyenlő nagyságú felekből álló darab volt (6. kép 9), hasonló típusú a 360. síré (10. kép 5) és a 367. síré is (14. kép 5). Kivétel a 400. árokkeretes sír orsógombja, mely ugyan szintén bikonikus, de egyenlőtlen nagyságú felekből áll 54 ISTVÁNOVITS Eszter. Északkelet-Magyarország római kori régészete és története. (Kandidátusi értekezés) Kézirat Budapest, 1988. 55 Legutóbb a szarmata anyagban előkerült példányok kapcsán Id. VADAY Andrea 1989. Abb 48. 23-26. 56 VADAY Andrea 1989. Abb 49. 17-27. variánsai GABLER Dénes-VADAY Andrea 1986. 53-61, 64-66. 57 BÓNA István 1980. 80. 58 VADAY Andrea 1989. 186-188. 59 VADAY Andrea 1989. i. h. 60 ISTVÁNOVITS Eszter-KULCSÁR Valéria 1994. 69-70. 61 VADAY Andrea 1994. sajtó alatt. 62 Legutóbb Istvánovits Eszter és Kulcsár Valéria foglalkozott a kérdéssel részben összegyűjtve a korábbi irodalmat, kiegészítve a leletlistát a publikációk megjelenése óta előkerült és részben közölt leletekkel. Ld. 26. j. 29