Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Cs. Schwalm Edit: Régi stílusú dunántúli hímzések a Dobó István Vármúzeumban

monogram. A főmintához hasonlóan, a záró peremdísz is viszonylag széles: gránátalmák, tulipánok, ovális, különleges formájú motívumok sorakoznak egymás mellett. Először azt vizsgáljuk meg, milyen jegyek alapján feltételezzük, hogy dunántúli hímzés. Alapanyaga vékony lenvászon. Szabadrajzú mintájának szerkezete olyan, mint a régi stílusú dunántúli hímzések egyik típusáé: tulipános, gránátalmás hétágú virágtő, azzal az eltéréssel, hogy a középső virágtartó helyét itt a három alak foglalja el, ezt övezik a virágok, levelek, kacsok. A főmotívum kétszer szerepel egymás mellett, mint általában a virágtövek is egy-egy lepedőszélen. Hímzőfonala helyenként rózsaszínre fakult piros pamut. Öltésmódja szintén jellegzetes dunántúli: ferde laposöltés, száröltés, „kiszélesített száröltés", margitöltés. A nagyobb felületek (pl. az alakok ruhája) apró pontokkal van kitöltve. Az egész minta: a főmotívum és a széles peremdísz is - laza szerkezetű. Öltései viszonylag nagyok.

40 A hímzésdarab készítési helyének meghatározása mellett másik problémát az ábrázolt jelenet értelmezése jelentett.

41 Első feltételezésünk szerint a hímzés a Szent Családot ábrázolja: a gyermek Jézust szülei, Szűz Mária és Szent József kézenfogva vezetik. E téma feldolgozása az egyházművészetben igen gyakori: találkozunk vele templomok oltárain elhelyezett szoborcsoportokban,

42 és oltárképeken.

43 Számtalan variánsuk ismert templomi zászlókon.

44 Római katolikus falvak otthonait díszítő szentképek (tükörképek, olaj nyomatok), valamint porcelánszobrok és festett gipszszobrok között is különböző változatban és több példányban is megtalálható a Szent Család, de nem hiányzik azokról a kis szentképekről sem, melyek az imakönyvben használatosak. Legtöbbször búcsúban, vásárban vették e tárgyakat emléktárgynak vagy ajándéknak. „A múlt század második és századunk első feléből származó, a falusi otthonokban őrzött szentképeknek, szobroknak előképei részben a középkor művészetében keresendők, azonban a barokk kellett ahhoz, hogy nagy gazdagságban 40 Hasonló, virágtöves szerkezetű darabokkal, azonos hímzésmóddal más gyűjteményekben, irodalomban is gyakran találkozunk, csak azokon középen virágtartó edény, illetve annak két oldalán madár szerepel. PL: GERVERS-MOLNÁR Veronika 35. kép. JÁMBORNÉ ZSÁMÁR Margit é. n. I. b. 13. sz. kép hasonlóan laza szerkezetű, tulipánokkal, gránátalmákkal, apró virágokkal. I. b. 24. sz. mintalapon szereplő, XVIII. századi lepedőnél apró, virágos térkitöltései, valamint a madarak szárnyát, tollát kitöltő apró pettyek ugyancsak sok rokon stílusjegyet mutatnak. A Déri Múzeum gyűjteményének egyik Csornáról származó darabja szintén azonos szerkezetű, motívumú és öltésmódú, valamint nagyobb felületek kitöltésére szintén kis pontokat, pöttyöket használ. Ltsz.: DGy. 549. Hasonlóan laza szerkezetű és peremdíszű, kacsokkal lazított a veszprémi múzeum egyik XVIII. századi úri hímzéses lepedőszéle is. S. LACKOVITS Emőke 1990. 31., 1. ábra. 41 A meghatározásnál több kutató szíves segítségét és közreműködését köszönöm: Elsősorban Kovács Béla nyugalmazott levéltárigazgató (Eger) munkáját, aki az ikonográfiái meghatározáson túl sok fontos iradalomra is felhívta a figyelmem. Tomisa Ilona (MTA Művészettörténeti Kutatóintézet) templomi zászlók fotóit bocsátotta rendelkezésemre. S. Lackovits Emőke (Veszprém) és Fügedi Márta (Miskolc) tanácsaival segített. 42 RADOS Jenő 1938. (XXVIII. Nagyvázsony, a plébániatemplom mellékoltára és Borsmonostor, a ciszterci templom mellékoltára.) 43 Pl. Katolikus templomok Magyarországon 1991. 124., 315. kép, Csempeszkopács. 44 A Mária Múzeum, Andocs gazdag anyaggal rendelkezik. Tomisa Ilona szíves közlése. 292