Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Cs. Schwalm Edit: Régi stílusú dunántúli hímzések a Dobó István Vármúzeumban

Cs. Schwalm Edit RÉGI STÍLUSÚ DUNÁNTÚLI HÍMZÉSEK A DOBÓ ISTVÁN VÁRMÚZEUMBAN A Dobó István Vármúzeum anyaga szép számmal tartalmaz olyan darabokat, melyek a régi stílust képviselik. Legtöbbjük Erdélyből és a Felvidékről származik. Ezeket korábbi tanulmányainkban már bemutattuk.

1 A régi dunántúli hímzésekből mindössze négy darabot őrzünk, ezek azonban egyedi szerkezetükkel, motívumaikkal ritkaságszámba mennek, s igen becses emlékek. A hímzések Szegedy-Maszák György és Szegedy-Maszák Györgyné Holló Valéria magángyűjteményéből kerültek a múzeum tulajdonába. Ebből a tárgytípusból igen kevés darab került közvetlenül helyszíni gyűjtés során múzeumokba. (Csupán a kendervászon párnahajak - Bátky Zsigmond gyűjtései.)

2 A lenvászon lepedővégek azonban közvetítő kereskedelem révén vagy gyűjtőktől jutottak múzeumba

3

, így adatok hiányában elég nehéz a tájékozódás közöttük. A régi stílusú dunántúli hímzéscsoport differenciálását az utóbbi évek kutatásai alapján Fél Edit végezte el. Míg korábban általában „rábaközi hímzés" néven sorolták be őket, az alapos stíluselemzés több csoport elkülönítését tette lehetővé.

4 Ezek a következők: Komárom-Veszprém környéki; győr-soproni; Kapuvár-csornai; egy délebbi, mely Szombathelyhez, Zala megyéhez kapcsolódik; valamint a pécsi csoport. E lokális csoportok azonban messzebbről nézve mégis csak egységesek.

5 Ilyen jellegű hímzések az egész Dunántúlon, sőt a szomszédos ausztriai polgárházak felszerelésében is otthonosak voltak.

6 Hímzőfonaluk növényi festékanyaggal színezett gyapjúszál, emellett azonban piros pamutfonallal dolgozott darabokat is szép számmal találunk, de akad néhány fehér fonalas szabadrajzú hímzés is. Úgy tűnik, ezek egyidősek lehetnek, nincs köztük korabeli eltérés.

7 Múzeumunk régi stílusú dunántúli hímzéseinek egyik legrégebbi darabja - feltehetően a XVIII. század végén készült - egy színes szőrfonallal varrt lepedőszél. (Ltsz. 87.1.199., 1. kép.) Lelőhelye - kérdőjelesen - Alföldnek volt feltüntetve, mikor a múzeumba került. Stílusjegyei ezt kérdésessé tették. Meghatározását más múzeumok anyagának összevetésével, s a szakirodalmi leírásokkal kíséreltük meg. Figyelembe vettük a motívumokat, azok elrendezését, szerkezetét, az öltéstechnikát, 1 CS. SCHWALM Edit 1991., 1992. 2 BÁTKY Zsigmond, 1924. 1. 3 FÉL Edit-HOFER Tamás 1970. 144. 4 FÉL Edit 1987. 319. és FÉL Edit-BESZPRÉMY Józsefné é. n. 3. 5 FÉL Edit-BESZPRÉMY Józsefné é. n. 3-4. 6 BÁTKY Zsigmond é. n. 1. 7 FÉL Edit-BESZPRÉMY Józsefné é. n. 4. 287