Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)
Petercsák Tivadar: Földesúri szabályozás és népi gyakorlat az egri hóstyák erdőhasználatában
IRODALOM BAKÓ Ferenc 1985. Eger „mezőváros" településnéprajzi kutatása. In.: Mezővárosi kultúra Heves megyében. (Szerk.: Petercsák Tivadar), Budapest-Eger. 38-50. BÉL Mátyás 1968. Heves megye ismertetése 1730-1735. Fordította és magyarázatokkal ellátta: Soós Imre. Eger BREZNAY Imre 1907. A fertály mesterségről. Eger FILEP Antal 1989. Adalékok Békés város erdőgazdálkodásához. Documentatio Ethnographica 13. 8393. LÉNÁRT Andor 1974. Az egri parasztok megmozdulása 1792. január 7-én. Archívum 3. 83-93. LÖFFLER Erzsébet 1981. Eger város jogi helyzete a török kiűzésétől 1854-ig. Agria XVIII. 85-97. NAGY József 1978. Eger története. Budapest PENYIGEI Dénes 1980. Debrecen erdőgazdálkodása a XVIII. században és a XIX. század első felében. Budapest PETERCSÁK Tivadar 1984. Erdőhasználat Gyöngyösön és környékén a XVIII-XX. században. In.: Tanulmányok Gyöngyösről (szerk.: Havassy Péter-Kecskés Péter) Gyöngyös. 457-506. 1994. Központi és helyi szabályozás - népi gyakorlat az erdőhasználatban. In.: Parasztkultúra, populáris kultúra és a központi irányítás (szerk.: Kisbán Eszter). Budapest. 43-56. SZÁNTÓ Imre 1954. Eger püspöki város úrbéri és felszabadulási pere a 18. században. Eger 1955. Parasztmozgalmak Heves- és Külső-Szolnok megyében 1790-1795. Eger SZŐKE Béla 1954. Egy mezőváros erdeje a XVIII. és XIX. században. Ethnographia 222-227. TAGÁNYI Károly 1896. Magyar erdészeti oklevéltár I— III. Tivadar Petercsák Die Regelung des Gustherrn und Volksgebrauch in der Waldbeutzung der Vorstadt von Eger Die Arbeit untersucht die Waldbenutzung der Bauerneinwohner der Vorstadt (hóstya) von der bischöflichen Ackerbürgerstadt Eger in der Zeit von der Mitte des XVIII. Jahrhunderts bis zu Anfang des XIX. Jahrhunderts. Dazu geben die in dem Archiv des Komitats Heves zu findenden Dokumente, Schriften Möglichkeit. Ab der Mitte des XVIII. Jahrhunderts ist es in Ungarn eine allgemeine Tendenz, daß die Stärkung der allodialen Wirtschaft, die Erhöhung der Einnahmen des Gutsherrn und die zentralen Maßnahmen zum Waldschutz den Waldgebrauch der Fronbauern, das Kommen zu Feuerholz einschränken. 284
