Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)
Petercsák Tivadar: Földesúri szabályozás és népi gyakorlat az egri hóstyák erdőhasználatában
„azért is büntetésre méltó, mert a czédula száraz galyra adatik." Aki cédula nélkül hoz nyers fát, nagyobb büntetést érdemel. 34 A város még januárban gondoskodott az erdőpusztítás tilalmának a kihirdetéséről, amit mind a tíz fertályban dobszóval tudattak a lakosokkal. 35 A püspöki erdők rongálása, a tiltott fakivágás évek múlva sem szűnt meg, hiszen Eszterházy Károly 1799. januárjában ismételten felhívja a városi tanács figyelmét az erdőpusztítás tilalmának betarttatására. 36 A néhány nap múlva küldött válaszlevélben a város bírája, belső és külső tanácsa arról tájékoztatja a földesurat, hogy rendelete értelmében a város minden fertályába kiküldtek egy-egy tanácsbelit, akik kötelesek megvizsgálni az udvarokon összerakott fát és kérik a cédulát. Az előkelő gazdákat is megszólítják. A vizsgálatokat segítendő kérik, hogy a püspök prefektusa folyamatosan közölje a tanáccsal, hogy kiknek (név, lakás, fertály) adnak ki cédulát. 37 A kis tanács két tagja a második fertályban végzett vizsgálatokról január 22-én készített jelentésében tételesen felsorolja, hogy hol és mit találtak: „1. Fekete Györgynél többet egy hát fánál nem találtunk, czédulát pedig nem mutathatott, mivel az elmúlt héten a kerülők elvették vallotta. 2. Orosz Jánosnál egy szánka galyfát találtunk, az czédula iránt hasonló képpen felelt. 3. Stoszarik Ignácnál 1/2 öli vágott fát találtunk, az czédula iránt hasonló képpen felelt. 4. Tott Andrásnál két szánkányi galyfát találtunk, az czédula iránt hasonló képpen felelt. 5. Kajsza Mihálynál többnyire kevés fát találtunk, az czédula iránt hasonló képpen felelt. 6. Bartonyi Istvánnál vagy két szekér nyers szálas fát találtunk, s az olyannak ezután való hordásaiul meg tilalmaztuk, czéduláját elöl kérvén, meg nem mutathatta, mivel az kerülő el vette, azt vallotta. 7. Rendek Józsefnél találtunk vágott fát valami hat öllnyit, de az iránt azt vallotta, hogy ő kit felibe hordta, kit pedig az öllfa vágásáért galyfábul hordotta, különössen czédulára magának nem hordott. 8. Kovács Mihálynál egy szánkányi egyvelges fát találtunk, az czéduláját pedig a kerülök elvették." 38 A Makiári hóstya második fertályában folytatott vizsgálat szerint majdnem mindnyájan ölfát vágtak és annak a gallyát maguk hozták haza. A többiek cédula nélkül nem hordtak és sehol sem tapasztalták, hogy növendék vagy egészséges fát hordtak volna. A felnémeti hóstyán sem találtak tilalmazott fát a kis tanácsbeliek. 39 1800. február 22-én 15 nevet sorolt fel a püspöki fiskális, akik mind Hatvani hóstyaiak és még tavaly a tilalmas szőllőskei erdőkben vágták a fát és szánkával hordták haza. A városban, a melegvíznél ellenálltak a behajtásnak, sőt fejszével és vasvillával fenyegetőztek. Négyen elmulasztották megjelenni az úriszéken, ezért 4040 pálca büntetésre, a többiek pedig 30-30 pálca büntetésre ítéltettek. „Azon kivül pedig az kárért mindnyájan öszveségel, ide értvén Fügedi Mihályt, Nagy Mátyást és 34 HML. V-l/b. 172. CIV.a. No. 209. 35 HML. V-l/b. 172. CIV.a. No. 41. 36 HML. V-l/b. 193. CXIII.b. 26. 37 HML. XII-3/f/l. Cl. VI. Fasc. B. No. 2/c. 38 HML. V-l/b. 195. CXIV.b. No. 770. 39 HML. V-l/b. 195. CXIV.b. No. 773. 280