Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Bakó Ferenc: Borpincék történeti-néprajzi kutatása a Felföldön

ciók nincsenek, de vélhetően ezt a pincét később teljesen átalakították és hozzácsatolták a Főpincéhez. A Barkóczy püspöksége alatt épült Főpince magja a 30 pilléres Nagypince, amihez a régebbi, kis pincéket is csatolták. Ilyen régebbi volt a Vörös-pince, a Barkóczy-szárnyból nyíló kisebb pince és a hátsó bejáratot (Pori sétány 1.) környező pincerészek. Az 1807-ben megörökített pinceforma fő vonásaiban napjainkig fennmaradt, de az utóbbi 70 év alatt újra „korszerűsítéseken" ment át, ami sok tekintetben nem vált javára. Tudomásunk szerint a munkálatokat 1974-ben és 1982-ben végezték el. Ezek folyamán a hátsó bejáratot átalakították, vagyis kiegyenesítették és ugyanez történt a délkeleti Konyha-pincében és a nyugati, Vörös-pincében is. Egyes, talán még régies részeket befalaztak, s így ezek pillanatnyilag nem tekinthetők meg. A falfelületeket, a boltozatokat az egész pincében cement habarccsal fújták be, s így lefedték az eredeti kőzetet, amibe a pincét vájták, a riolittufát. Baj azonban, hogy nem oldották meg a víztelenítés feladatait. A Nagypince és a déli, nyugati részek (a Vörös-pince) víz alatt állnak, a víz a Jobb oldali Hosszú utcán állandóan folyik be, de nincs megfelelő kivezetése. így a Főpince minden tekintetben (főként bortárolás, idegenforgalmi bemutatás, rendezvények) szinte használhatatlan. Ez a pince, amely középkori maradványok felhasználásával a barokk stíluskorszakban épült, a Felföldnek a maga nemében egyik legjelentősebb építéstörténeti, gazdaságtörténeti emléke. Igaz, hogy az egri Érseki Főpince a hivatalos műemlékjegyzékből hiányzik, de ennek egyik alapvető hibája éppen a földalatti építmények mellőzése, amit csak az információk hiánya indokolhat. IRODALOM BAKÓ Ferenc 1961. Egri borospincék. Eger 1970-1971. Kőházak és barlanglakások Észak-Hevesben. EMÉ VIII-IX. 325-431. 1977. Bükki barlanglakások. Borsodi kismonográfiák 5. Miskolc 1989-990. Andornak. Adatok az Egri-völgy betelepülésének történetéhez. AGRIA XXVXXVI. 459-498. 1992. Tállya mezőváros uradalmi pincéi. Ház és Ember 8. 205-224. 1993. A harsányi dézsmapince. Adatok az egri püspökség borgazdálkodásának történetéhez. Archívum Supplementum, Eger. 9-28. 1994. A Százrejtekű. Élet és Tudomány 21. 651-652. 1994a. Kompolt község településnéprajzának vázlata. Studia Comitatensia 23. Szentendre. 173-185. BAKOS József-FEKETE Péter 1972-1973. Eger és Felnémet földrajzi nevei. I. A külterület nevei; II. A belterület nevei. Eger BALOGH János 1881. Egervár története. Eger DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál (szerk.) 1969-1978. Heves megye műemlékei I—

III. Budapest DÉTSHY Mihály 1964. Munkások és mesterek az egri vár építkezésein. II. EMÉ II. 151-180. 269