Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

B. Papp Györgyi: Az első egri gyermekszakorvos

vékenységét, vizsgálati módszerét, eljárását

54

. Ilyen céllal kereste fel többek között Mezőkövesd, Putnok, Tiszafüred, Tornaalja, Miskolc, Gyöngyös, Hatvan, Pásztó, Rimaszombat stb. város iskoláit.

55 A vészterhes időkbe családi gondok is vegyültek. Édesapja Kisvárdán, 71 éves korában elhunyt.

56 Egy 1945-ben kiadott igazolás szerint Sziklay Árpád Ferenc „mint baloldali érzelmű ember börtönbüntetést szenvedett. Nevezett semmiféle jobboldali pártnak tagja nem volt, kisvárdai tartózkodása alatt segédkezet nyújtott a deportáltaknak, amelyért a csendőrség által súlyos bántalmakban részesült, s több mint valószínű, hogy ennek tulajdonítható korai halála".

57 Egyedül maradt édesanyja, a háború után Egerbe, a családhoz költözött és itt élt 1970-ben bekövetkezett haláláig. A háború azzal, hogy befejeződött, még nem ért véget. A hadszíntérré változott országban az egészségügyi viszonyok katasztrofálisak voltak. Súlyos károk mindenütt. Sok orvos meghalt a frontokon, megfogyatkozott a népesség, leromlott, kifosztott lett az ország. Működésképtelenek az egészségügyi intézmények. A német megszállás után várható-e kedvezőbb fordulat? Mindenki bizakodott, a Sziklay család pedig, mintha a jövőbe vetett hitét jelentené, 1945. április 23-án Attilával gyarapodott. Mégsem úgy alakultak a dolgok, ahogyan remélték. A háború után 4 gyermekorvos maradt a megyében. Három Egerben és egy Gyöngyösön,

58 de egyikük sem próbált kizárólag magánorvosként megélni, hanem folytatták - amíg tehették - a háború előtti praxisukat. Zajlottak a helyreállítási munkálatok országszerte. Vonatkozott ez az egészségügyre is, ahol nagy változások előtt álltak. A döntő fordulat - sok más területhez hasonlóan - 1949-ben történt, amikor államosították a magyar egészségügyet. A Vallás- és Közoktatási Minisztérium felügyelete alá tartozó tankerületi felügyelőorvosi hálózatot megszüntették. Sziklay Ákos is megkapta felmondólevelét augusztus 15től, de mint körzeti iskolaorvos a Népjóléti Minisztérium hatáskörében tovább dolgozhatott.

59 Az OTBA is megszűnt, helyette OTI állományba került dr. Sziklay.

60 Úgy érzem, ez az időszak nagy törést jelenthetett szakmai életében. A második világháborúig egyenletesen emelkedik a magasba pályájának az íve. Megfelelő lehetőség hiányában - hogy kórházi osztályos főorvos lehessen - mégis megtalálta azt a működési területet, ami a legközelebb állt hozzá, ahol a legtöbbet tudta nyújtani a betegekért. A háború után ez az odaadása mit sem változott, de a lehetőségek sokak előtt - néha érdemtelenül is - kitárultak, míg előtte teljesen bezárultak. Értem ezalatt, hogy a kórházban a gyermekosztályt létrehozták, de azt, aki először felve54 Családi irat. Felügyelőorvosi működésről és díjazásról. Miskolc, 1943. december 7. 55 Családi irat. Látogatási tervezet. Miskolc, 1944. február 4. 56 Családi irat. Halotti anyakönyvi kivonat. Sziklay Árpád községi pénztáros haláláról. Kisvárda, 1944. szeptember 18. 57 Családi irat. Igazolvány Sziklay Árpád volt kisvárdai lakos igazolására. Kisvárda, 1945. szeptember 17. 58 Emlékkönyv. Az egri Megyei Kórház fennállásának 10. évfordulójára. Szerkesztette: dr. Ringelhann Béla. Eger, 1960. 192. o. (A Heves Megyei Tanács Kórházának közleményei) 59 Családi irat. Értesítés OTBA állomány megszűnéséről. Emlékeztető irat. Eger, 1968. december 3. Családi irat. Értesítés a körzeti iskolaorvosi munka megindításáról. Budapest, 1949. szeptember 21. 60 Családi irat. Az Országos Társadalombiztosító Intézet emlékeztető iratai. Bp., 1949. szeptember 23. 231