Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

B. Papp Györgyi: Az első egri gyermekszakorvos

mányegyetem Orvostudományi Karának hallgatója lett. A pesti Szent Imre Kollégiumban nyert elhelyezést, melynek „mindenkor kifogástalan viseletű, komoly és szorgalmas növendéke volt. Egyben részt vett a kollégiumnak és cserkészcsapatának szociális munkálkodásában és igen értékes munkát fejtett ki szociális téren. Ebben az egész elöljáróságnak őszinte elismerését érdemelte ki."

9 Már az egyetemen is a gyermekgyógyászat irányában kötelezte el magát. Sok időt töltött kedves tanára, dr. Duzár József professzor vezetése alatt álló budapesti Fehér Kereszt Gyermekkórház csecsemő- és gyermekgyógyászati osztályán. Miért éppen a gyerekek felé fordult? A világ, és benne Magyarország válságos éveket élt meg és nézett is elébe. Ekkor a magyarországi lakosság túlnyomó többségének az elszegényedése a jellemző. A rossz gazdasági körülmények kevés, jó minőségű élelmet eredményeztek. Ez magával hozta a születések csökkenését, ezzel együtt azonban a magas csecsemőhalálozást. A legmagasabb halálozási mutatói Szabolcs, Szatmár, Heves és Bács-Bodrog vármegyéknek voltak. Az újszülöttekkel, kisgyermekekkel országosan még csak néhány gyerekgyógyász foglalkozott. Valószínű az ő helyzetük javításának reményében választotta ezt a szakterületet. Előbb azonban 1928. március 10-én orvosdoktorrá avatták.

10 (4. kép) Az életút történetét megszakítva az orvosi esküről szeretnék szólni. Hippokratész (i. e. 460-370?) görög orvos, az európai orvoslás megalapozója volt, az európai orvosnemzedék ősatyja. Tőle származtatják a máig érvényes legmagasabb szellemű, etikailag kikezdhetetlen orvos-eskü szövegét, ami minden orvos avatásakor elhangzik: „Esküszöm ... Tehetségemhez és tudásomhoz mérten fogom megszabni a betegek életmódját az ő javukra és mindent elhárítok, ami ártana nekik ... Minden házba a beteg javára lépek be."" Ennek az eskünek a szövege, szellemisége Sziklay doktor számára egy életre meghatározóvá, követendő törvénnyé vált. Egész pályáját a legmagasabb hivatásorientáltság jellemezte. Vannak olyanok is, akik nagyon tudatosan felvállalják ezt, és áldozatnak érzik magukat. Ennek azonban egy kicsit „izzadtságszaga van". Sziklay Árpádból ez hiányzott. Ő született orvos volt. Az Isten is orvosnak teremtette. Áldozatos, de az áldozatot nem érző ember volt, aki számára mindez természetesnek hatott

12

. Ezért érzik sokan úgy, hogy ő volt az egri Hippokratész, szájában az elmaradhatatlan szivarral.

13 Visszakanyarodva a kronológiai rendhez, mint már említettem, nem akart általános orvos maradni, hanem a cél a szakorvosi cím elnyerése volt. Ehhez az 1924ben kiadott BM-rendelet szerint 3 évi gyakorlati időre volt szükség, kijelölt intézményeknél letöltve.

14 Az egyetem elvégzése után ezért további hónapokat maradt a budapesti gyermekkórházban. 1931 őszétől valószínűleg dr. Duzár Józsefet követve - akit ide helyeztek át - a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Gyermekklinikáján, 9 Családi irat. Bizonyítvány a pesti Szent Imre Kollégium igazgatójától. Bp., 1931. szeptember 18. 10 Családi irat. Bizonyítvány a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvostudománykarának dékáni hivatalától az orvosi eskü letételéről. Bp., 1928. március 10. 11 Egészségügyi ABC. Medicina Könyvkiadó. Bp., 1985. 333. o. 12 Denkei Gergely református lelkész visszaemlékezése. 13 Pataky Dezső: A szivaros Hippokratész. Heves Megyei Hírlap, 1994. január 8-9. 14 Dr. Hahn Géza: A magyar egészségügy története. Medicina Könyvkiadó Bp., 1960. 111. o. (Gyakorló Orvos Könyvtára) 223