Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Horváth László: Adatok a gyöngyösi temetők kultúrhistóriájához

Csakhogy ugyanilyen kegyelettel temették el „...a piaczon levő Hámféli házból, hol nagyszámú gyásztevők voltak jelen..." Spetykó Gáspárt 1865-ben. A város ünnepelt költője volt, foglalkozását tekintve ügyvéd. 1848-49-ben fegyverrel harcolt a gyöngyösi nemzetőrök soraiban, s temetése is esemény volt a város életében. Mégis 1882-ben, kevesebb mint 20 évvel halála után, Káplány József már nem tudja felkutatni a sírját. Nemhogy sírjelét, sírkövét nem leli, a temetői nagy rendezetlenségben még a körülbelüli helyét sem sikerült azonosítani a „felső sírkertben".

24 Jól illusztrálják a temetők állapotát azok a városi rendeletek, melyek azért szorgalmazzák a temetők körbeárkolását, bekerítését, hogy oda állatokat legelni ne hajtsanak be, a sírhantokat ne szánthassák fel, szekérutat ne vezessenek rajta keresztül. 1815. április 24-én Gyöngyös V. Becsületes Tanácsa rendeletben kell hogy tiltsa még a temetőben való vályogvetést is. „...Végre mint hogy Temetőknek kerítéseit, és árkait, azokbúl sokan főidet hordván válkokat vertek annyira megrontották, hogy a világnak botránkoztatására minden féle barmok a' Közönséges temető helyekre be járnak; ezen illetlenségnek el-hárítására meg hagyatik a' Nemes Város Tanátsának, hogy a temető árkait újra fel-hányatván, a kőz- és magának a ' Publicumnak ékességére s használására ki hagyott helyekrűl a vályok verőket eltiltsa. "

25 A rendezésre irányuló első átfogóbb elképzelés még 1815. november 4-én megszületett a városházán. A temető rendjéről, a sírhelyek átrendezéséről, temetőőr felfogadásáról, sőt a halottakért való harangozás rendjéről intézkedő szabályzat nem volt időtálló.

26 Minden korábbinál szervezettebben fordul a város lakosságához az a felhívás, mely röplap formájában jól érzékelteti az 1860-as évek temetői rendezetlenségét. „Fájó szívvel láthatja mindenki, hogy a mi temetőink nem sírkertek. A mi kedves halottaink fölött nem nyilhatik virág, - hasztalan ülteti az emlékező szeretet. Könyező szemünk csak kopárságot lát, hol kertet, virágokat, árnyas fákat szeretne látni. A mi temetőink a pusztításnak és pajkosságnak nyitva vannak, bennök az emlékkereszt fája sincs biztonságban!..."

21 A temetők rendezésére és felügyelésére ekkor létrejövő bizottmány a város talán legillusztrisabb polgárait tudhatja tagjainak. Nem sok látható sikerrel. 1876. évi XIV. te. országosan is rendelkezik a temetők helyzetéről. Ez a törvény zárta le Magyarországon kötelező erejével az elhúzódó temetőkitelepítési folyamatot. Részint ennek hatása is, hogy Gyöngyösön 1908-ban elkészült az első igazán korszerű gyöngyösi temetőrendelet. Legfontosabb életbe lépő újítások, hogy ezután a városi mérnök készíti a táblák, parcellák kijelölését. Hivatalból meghatározott területe van a sírhelyeknek: gyermekek részére 1,5 m széles és 2,5 m hosszú; felnőttek részére 2 m széles és 3 m hosszú, míg a kórházi sírok 1,5 m szélesek és 3 m hosszúak. Pontos díjszabások alakultak ki, ebből jól tükröződik a frekventáltabb és kevésbé előnyös területek elhelyezkedése. A 11. § pedig többek között a gyümölcsfák ültetését tiltja a sírhantokba.

28 24 Spetykó Gáspár összes költeményei és prózai dolgozata. Kiadta ifj. Káplány József, Gyöngyös, 1883. Előszó. 25 HML. V-101

/аЛО 221. 26 HML. V-101/a/9. 544. 27 HML. V-101

/Ь/ЗОЗ. 63. Temetők állapota (1860.) 28 HML. V-lOl/b/280. 22/1908. Temetői szabályrendelet. 201