Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Horváth László: Adatok a gyöngyösi temetők kultúrhistóriájához

A már múlt században is kis­számú közösség soraiból amúgy is elég sokan a város más temet­kezési helyét választották nyug­helyül. Csak példaként említem a református Puky Árpád polgár­mestert, akinek a sírja a Kápolnás temetőben található. Míg a múlt században a Középső temető volt a város prominens személyeinek a sírkertje, addig ezt a szerepet a XX. században a Kápolnás temető töltötte be. Az a református, aki kiemelkedő szerepet vitt e város életében, legtöbbször díszsírhe­lyet kapott a nagyobb sírker­tekben. Zsidó temető Az izraeliták első ismert te­metője Gyöngyösön 1803-ban nyittatott. „...Jelentést tett árrúl szinten Ordinarius Biró Ur, hogy a fent nevezett Deputatus Urakkal kint lévén a Mérges mellett egy gödrös helyen in figura qvadrata 274 qvadrát ölet az Zsidöknek te­metőnek; mellyet hogy ök minden el halasztás nélkül árkoltassanak, nékiek impor­nálhatott." n Ez azonban - a zsidó közösség létszámának látványos növekedése okán - már az 1830-as évekre megtelt. Ennek az igen kis alapterületű, ún. régi zsi­dó temetőnek a helye jól látható az 1855. évi térképen. Helyileg ez a parcella a „Kápolnás temető" mai főbejárata és a ravatalozó közé esik, mely területen még az 1950-es években is szép számmal található volt zsidó sírjel. A zsúfoltságon túl a sírkert másik nagy hibája az volt, hogy patakparti fekvése okán az árvizek időnként az elhunytak csontjait is kimosta, felszínre hozta. A későbbi „új" temetőben egy szarkofág alakú síremlék talapzatának felirata jelzi is, hogy ott nyugszanak a régi temető azon halottai, kiknek maradványait át kényszerültek hordani. 18 Egy 1837-ben kelt szerződés a város és a helyi zsidó hitközség között az új zsidó temető helyét a település nyugati határában jelölte ki. Ez megfelel a jelenlegi temető helyének, a gyöngyöstarjáni út déli oldalán. „...Mi Tekintetes Nemes Heves Vármegyében fekvő Kiváltságos Nemes Gyöngyös Várossá Bírája, és Tanátsa minek utánna a kebelünkbéli Izraelita községnek...sír kertje kicsinysége miatt annyira be tölt, hogy oda továbbá temetkezni nem lehetne, azon helyen pedig meg nagyobbítani tellyes lehetetlen volna, a Tekintetes Nemes Heves Vármegyének érdemben a folyó 17 HML. V-101/a/8. 379. 18 HORVÁTH László 1995. 75. közli a szarkofág fotóját, valamint a feliratát: „Hitközségünk alapítóinak drága maradványai az őrségi temetőből áthozva e halom alatt nyertek örök nyugalmat. " 196 8. kép. Egymásnak támogatott XIX. századi sírkövek a református templom udvarán. A szerző felvétele, 1994.

Next

/
Oldalképek
Tartalom