Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Horváth László: Adatok a gyöngyösi temetők kultúrhistóriájához

6. kép. Gyöngyös térképe 1740 körül. Repró: Adamik Miklós „...a felső régi el hagyatott temetőit, melly mint hogy már az Normális rendelések szerént 30. esztendők el forgása alat állott a nélkül, hogy oda temettettek volna; arra való nézve determináltatot, hogy fel árkoltasson és azonnal Tisztelendő Plébános úr ezen környül-állásrúl tudósítasson a végre, hogy az Sólymos útzaiak oda temetethessenek... "

10 Ekkorra viszont már üzemelt a mai középső temető előzménye, melyet egy 1776. évi rendelet hozott létre: „Hogy a jövő őszön amidőn jó időt láthatni akkoron a Barom álláson főiül a szántó földeken egy temetőt ujjonnan fel kell fogni s árkolni determináltatott."

11 Innentől eredeztethető a város mindmáig használatos legnagyobb temetőjének története. Kápolnás temető A helyi köznyelv voltaképpen két temető egységet is „felsővárosi" jelzővel illet. A délebbi rész a városgondozási nyilvántartásban, városi hivatalos iratokon Középső temetőként szerepel. Az ettől északabbra eső résznek - előzőtől markánsan 10 HML. Gyöngyös Város Prothocolluma 8. kötet 379. V-101/a/8.; 1803. ápr. 27. 11 HML. V-101/a/6. 414. 193