Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Horváth László: Adatok a gyöngyösi temetők kultúrhistóriájához

3/a kép. XVI. századi reneszánsz sírjel 3/b kép. A Barátok templomának a püspöki templom kőkerítésében. középkori kriptazáróköve. A szerző felvétele, 1996. Horváth László felvétele, 1993. tett véget, aki tiltotta a kriptába való temetkezés eddigi gyakorlatát.

4 Okleveles adatokkal bizonyítható, hogy az Orczyak által családi temetkezohelyként kezelt város e rendelet hatására „veszíti el" az Orczyak pártfogását. Orczy Lőrinc idejében kell a családnak kivonulni a gyöngyösi Szent Bertalan templomból - ahol már atyja, anyja, összes testvére nyugszik ekkor -, s figyelmük ekkor fordult Tarnaőrs felé

5

. Alsóvárosi temető Gyöngyösön is évszázadokon át húzódó folyamat volt a temetők kitelepítése, sőt ez a kijjebb tolódási folyamat napjainkban is tart, hisz a XVIII-XIX. században nyitott belterületszéli temetők napjainkra - a város fejlődéséből adódóan - belső területté, lakóövezetté váltak. A városban a jelek szerint csak a XVII-XVIII. században kezdődött meg a temetők kitelepítése a templom mellől. Az alsóvárosi részen a templomot délről övező temető kifejezetten zsúfolt lehetett, itt viszont nem volt akadálya egy további nyugat-délnyugat irányú terjeszkedésnek. Erről döntött Gyöngyös Város Tanácsa 1736. 4 LAKNER Judit 1993. 77. 5 B. GÁL Edit: az Orczy-család történetének vázlata. Elhangzott 1993. szeptember 18-án Tarnaőrsön, az Orczy Lőrinc Emléknapon. - kézirat 190