Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Bona Gábor: Az 1848/49-es honvédsereg Heves megyei származású tisztjei

VEISZ (WEISZ) JAKAB Recsk, 1822., izraelita. 1841. - közvitéz, 1846. - tizedes, 1848. febr. 15. - őrmester a 34. Porosz herceg gyalogezredben. Nőtlen. 1848 szeptemberében hadnagy lesz a Zrínyi önkéntes csapatban. Részt vesz a Jellacic elleni harcokban. Okt. 13. (1) - főhadnagy a 35. Zrínyi honvédzászlóaljban. Dec. 30. Mórnál fogságba esik (elesik ?).

105 VERNER (WERNER) ADOLF Gyöngyös, 1817., r. k. vallású. A nagyváradi katonai nevelőintézetben tanul. 1835. - önkéntes, 1840. - tizedes, 1845. - őrmester a 37. gyalogezredben. 1848. okt. 6. - nős, felesége Both Karolina. Ezrede 3. zászlóaljával 1848 augusztusától részt vesz a délvidéki harcokban. Okt. 28. (16) - honvéd hadnagy, 1849. márc. 24. (febr. 16.) - főhadnagy alakulatánál. Később a 81. honvédzászlóaljban szolgál Erdélyben. 1850. júniusában besorozzák régi ezredéhez. 1853. rokkantként leszerelik. Később hivatalszolga. 1867. a pest-budai honvédegylet tagja.

106 A fenti életrajzok bizonyos társadalom-statisztikai következtetések levonását is lehetővé teszik. A 100 tiszt közül megállapíthatóan 45 nemesi származású volt, 26 bizonyosan nem nemes, 29 esetben pedig nem volt megállapítható a származás. A felsőbb rangú tisztek - őrnagy, illetve attól felfelé - esetében a 15 főből 11-en voltak nemesek, köztük egy főnemessel, Almásy Ernő gróffal, míg csak három volt a nem nemesi származású. Ellentétben a hadnagy- és főhadnagyokkal, ahol az ismert 41 esetben 22 nemesi származásúval 19 nem nemes áll szemben. A foglalkozást tekintve három kategória dominált. Azoké, akik a szabadságharc kitörésekor aktív katonák voltak - 9 tiszt és 18 altiszt, illetve hadapród, azaz öszszesen 27 fő, vagyis ugyanennyi százaléka az összes tisztnek. A második csoport a diákoké és a jurátus ifjúságé, mely 30%-ot, végül a megyei kishivatalnok és ügyvédek kategóriája, amely kb. 25%-ot tett ki. A fennmaradó kb. 18% megélhetési forrása valamilyen kézműves mesterség, vagy a kereskedelem volt. Ez utóbbiak többnyire korábban altisztként a császári hadseregben szolgáltak és szakértelmük alapján lettek honvédtisztek. Heves megye nemzetiségi összetételét tekintve már akkor is nagyjából homogén, magyarlakta megyének számított, s ez tükröződik az innen kikerült tisztikarban is. Jóllehet több pl. egri származású tiszt neve német eredetre vagy nemzetiségre utal. Ugyancsak jelzés értéke van e tekintetben a vallási hovatartozásnak: Driska Szilárd, Tury József, Mihailovich Demeter, Sárpy György görög keleti vallása szerb eredetre, vagy etnikai hovatartozásra utal. (Tudjuk, hogy például Egerben és Gyöngyösön jelentős szerb, a reformkorban már erősen magyarosodó kereskedőkolónia élt.) A fenti adatokból három következtetés bizonnyal levonható. A Heves megyei tisztek nagyobb fele a társadalom középrétegeihez tartozott, erősen dominált köztük a korábban katonáskodó elem (a szabadságharchoz csatlakozó 27 aktív katona mellett további 21 fő szolgált korábban a hadseregben), végül pedig jelentős csoportot alkotott a tisztek között a húszon- és tizenéves diákság, jurátus ifjúság. A szabadságharc után a Heves megyei tisztek a honvédsereg többi tisztjeinek sorsában osztoztak. A huszáraival a haza védelmére hazatérő Lenkeyt még aradi 105 Közlöny 1848/127. és 1849/16., KAW.: Gb. 34. LIR. 1841-1850. 23/40. OSzK. Kézirattár: A szabadságharc első hadifoglyai (Oct. Hung. 433.) 106 Közlöny 1849/1., MIKÁR Zsigmond 1870. 30., NAGY Sándor 1896. XU., MOL.: Bm. Honv. segély 1868. 4192., KAW.: Gb. 37. LIR. 1841-1860. 1/77., 39. LIR. 1849-1857. 49/110. 183