Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Bona Gábor: Az 1848/49-es honvédsereg Heves megyei származású tisztjei

Honvéda lezredesek Földvári és bernátfalvi FÖLDVÁRY ALBERT F. Antal földbirtokos, kir. táblai ülnök, vármegyei táblabíró és Péli Nagy Janka fia. Szűcsi, 1820. (1822.?), evang. vallású. Gimnáziumot végez. 1837 - hadfi, 1840 - hadnagy a 12. gyalogezredben. 1844. kilép a hadseregből és gazdálkodó lesz birtokán. Nőtlen. 1848. ápr. 30. szolgálatra jelentkezik az Országos Nemzetőri Haditanácsnál. Jún. 13. a Pesten szerveződő 2. honvédzászlóalj főhadnagyává nevezik ki. Júliustól részt vesz a délvidéki harcokban. Okt. 10. (1) - százados a Szegeden alakuló 33. zászlóaljban. 1849. jan. 5. - alakulatának ideiglenes parancsnoka a feldunai hadtestnél. Kitűnik a branyiszkói ütközetben (febr. 5.). Máj. 14. (febr. 1.) - őrnagy, végigküzdi a tavaszi hadjáratot. Buda ostrománál a katonai érdemjel 3. osztályával tüntetik ki. Júliustól a Feldunai hadseregből kivált és a délvidéki hadszíntérre vezényelt Kmety-hadosztály dandárparancsnoka. E beosztásában Bem tábornok a temesvári ütközetben alezredessé lépteti elő (aug. 9.). Borosjenőnél teszi le a fegyvert (aug. 22.). A fegyverletétel után bujkál, 1850 tavaszán Pesten jelentkezik a császári hatóságoknál. A korábban kilépett császári tisztekre vonatkozó májusi amnesztia-rendelet következtében szabadon engedik. A kiegyezés után a fővárosi '48-as honvédegylet tagja, a szabadságharc honvédéi számára létesített honvéd-menház elnöke. Meghalt Budapest, 1878. júl. 14.

9 Miglészi MEDNYÁNSZKY SÁNDOR M. Antal és Buday Anna fia. Eger, 1816., r. k. vallású. Iskoláit Egerben és Budán, valamint a kassai katonai nevelőintézetben végzi. Volt hadfi (1833-1840. a 34. gyalogezredben szolgált), harmincadi hivatalnok a Sopron megyei Karlón. Nőtlen. 1848 novemberében hadnagy lesz a Pozsonyban szerveződő 2. utászzászlóaljban. December közepén egy gerillacsapat alakítására kap megbízást, melyet Győr megyében szervez meg, majd a Bakonyban - a császári fősereg hátában - tevékenykedik. Csapatát 1849 január elején a császáriaknak sikerül felszámolniuk, ekkor Heves megyébe menekül. Marc. 25. (16) - honvédszázados és a II. hadtest (Aulich tábornok) karsegéde. E minőségében részt vesz a tavaszi hadjáratban. Máj. 20. (ápr. 16.) - őrnagy, továbbra is a II. hadtest karsegéde Asbóth, majd Kászonyi ezredes mellett. Harcol a Vág menti és a komáromi csatákban. Júl. 13. hadtestével a komáromi várőrséghez osztják be. Az aug. 3-i fényes győzelemmel végződő kitörésben dandárparancsnokként vesz részt, Klapka tábornok alezredessé lépteti elő (aug. 18.). Komárom feladása után előbb hazatér, majd emigrál. Londonban telepedik le. Közben 1859. az olaszországi magyar légiónál szolgál, 1866. pedig Klapka oldalán a poroszországi magyar légió egyik szervezője és ezredesi rangban vezérkari főnöke. 1869. hazatér, és ügyvédi pályára lép. 1870. és 1872. Szigetvár országgyűlési képviselőjévé választják, a '48-as párti politikus. Tagja volt a honvédegyletnek. Meghalt Budapest, 1875. ápr. 23. (Kétszer nősült, első felesége angol - Birekbeck 9 Közlöny 1848/71. 123. és 125., 1849/106., MIKÁR Zsigmond 1870. 23., Vasárnapi Újság 1876/11. és 1878/29., NAGY Iván 1868. Pótkötet 228., MOL.: ONőHt. Ált. 1848. HL: Pesti hadb. 14. cs. 1850-1/60., KAW.: Gb. 12. LIR. 1841-1857. 27/153. 159