Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Sugár István: Az egri vár officiolátusi rendszere 1548–1563

Sarudon, Magyarádon, Örvényen, Keresztespüspökiben, Harsányon, Papin, Túrkeviben, Kürtön és Pecéren. A bírságpénzek tételesen meghatározott fajtáinak a zömét is az officiális élvezte. A püspöki malmok esetében általában a bevétel egyharmad része a várat, további harmad a molnárt illette, a harmadik harmad pedig az officialisé lett. De akadt kivétel is. Túrkeddin semmit sem kapott a tiszt. A kimutatás szerint a gyöngyössolymosi püspöki malomból sem jussolt semmit az officiális. A magánkézben lévő malmok után esedékes censust úgy a 8 malommal rendelkező Gyöngyössolymoson, mint pedig Gyöngyöspüspökiben az officiális élvezte. A sziráki malom esetében a jövedelem a püspököt illette meg, de az „tetszése szerint" egyharmad részében lemondott az officiális javára. A kápolnai malom elpusztult állapotban lévén, senkinek sem hozott hasznot. A halászat jövedelmének megosztásáról nem kaphatunk tiszta képet, ugyanis általában mindenütt a halászok harmada mellett további harmad a püspököt, azaz a várat illette meg, de hogy a zsákmányból részesült-e a tiszt, levéltári adat nem tanúsítja - azt csak valószínűsíthetjük. Egyetlen adat szól arról, hogy a sajóhidvégi malom feletti halászat jövedelmének harmada a tiszté volt. Sajóhidvégen lévő rév egyharmada a tiszt jövedelmét gyarapította. Sajóhidvégen „régi szokás szerint" a „sarlópénz" is az officialisé lett. Gyöngyössolymoson telkenként l-l szekér széna is járt a tisztnek. Papin és Harsányban a rét felét is kisajátította magának az officiális. Több faluban a jobbágyoknak fát kellett a tiszt számára fuvarozniuk. Több faluban az elpusztásodott telkek haszna is a tisztet illette meg; sőt amennyiben az elősoroltnál több jövedelem is mutatkozik a faluban, annak is kétharmad része az officialisé kell hogy legyen. Végsősoron a falvak officialisai tekintélyes jövedelemre tettek szert, még abban az esetben is, amennyiben pontosan betartották az előírást. A tisztek túlkapásai, hatalmaskodásai azonban jócskán megtetézték bevételüket. Hogy ennek a veszélye e korban közismert volt, az is tanúsítja, hogy a Dobó Istvánnak 1548-ban adott instrukció már felhívta erre a figyelmet.

10 Már a Perényi-korszakban is fennállott officiálisi rendszer Varkocs Tamás alatti túlkapásairól a dézsmajegyzékek leplezetlenül megemlékeznek.

11 Pedig tudnivaló, hogy ott a távoli Dél-Magyarországon amúgy is rendkívül nehéz volt a sok hatalmaskodó földesúr, az odatelepített rácok és a gyulai vár részéről elkövetett hatalmaskodás miatt a jobbágyság élete. Az officiálisok kivált a püspöki jobbágyok robotkötelezettségeit tetézték jogtalan követeléseikkel. Erre jó ürügyet szolgáltatott az, hogy a falvak jobbágyainak kellett a bedézsmált bort Egerbe beszállítaniuk.

12 * Az uralkodó Eger várának rendelte az 1548. augusztus 15-én a Jászság, a Kisés a Nagykunság addig a kincstárt megillető mindennemű pénz- és természetbeli járandóságát.

13 Ezzel kapcsolatban pedig a vár megszervezte ott az officiolátusi rend10 MOL. E 136. 23. csomó 33-34 v. 11 BÁN Péter 1988. i. m. 12 MOL. E 156. fasc. 1. Nr. 1. - MOL. E 156. fasc. 4. Nr. 48. II. 13 GYÁRFÁS István 1885. 18. 111