Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Baráz Csaba–Mihály Péter: A Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kaptárkő topográfia újabb eredményei és a fülkék rendeltetésének vizsgálata

II/5/A-B-C A kaptárkövek csúcsának felületében mesterséges készítésű lyukak, lyukakból kiinduló keskeny csatornák vannak (főleg a Bükkalján). A befaragások fajtái: lyuk (vagy csészeszerű mélyedés); lyuk csatornával; tál alakú mélyedés; tál alakú mélyedés csatornával; gödör; csatornaszerű árok. A fülkékkel való egyidejűség esetén bármelyik feltevés esetén lehet elképzelésünk ezek rendeltetéséről (méhészet: víztároló, méhitató; kultikus: áldozati oltár, tűzoltár; megfigyelőhely: tűzgyújtás). Gyakoriak a párkány szerű bevésések, amelyek a kaptárkő legmagasabb pontján vannak kiképezve. Ezekről és a lefaragott csúcsok tetejéről általában remek kilátás nyílik, így felvetődik az őr-, les- vagy jelzéstovábbítóhely-szerep is. Tanulságos a siroki Törökasztal tetejének kiképzése, de hogy kaptárkő volt-e, ma már kérdéses. Ilyen és hasonló befaragásokra több példát ismerünk fülke nélküli sziklák tetején, így ezek a kultikus nézet lehetőségeit szélesítik. (Néhány kaptárkőnél a nyeregszerű kialakítás is mesterségesnek tűnik, értelmét nem ismerjük.)

64 II/6/A-B-C A talajszintről nem elérhető fülkéknél néhol kapaszkodók vannak bevágva a sziklafalba. (A holdvilág-ároki Nagyszikla falán található néhány rovásjel és a Nyerges-hegy Ny-i oldalán lévő kaptárkő nyereg alakú szikláján lévő tamgaszerű, ember formájú sziklarajz csak akkor tekinthető kísérő jelenségnek, ha a fülkék rendeltetése tisztázódik.) H/7/A-B-C A cserép váralj ai Nagy kúp kaptárkő lábának lefutásában a régészeti feltáráskor egy sziklába vájt gödröt, egy téglány vermet és egy több mint 3 m hoszszú sekély mélyedésekkel ellátott csatornát találtak. Korek J. ezeket vízgyűjtőnek és méhitatónak feltételezte, de valódi rendeltetésük még nem ismert. Figyelemre méltó a Nyerges-hegy Ny-i kaptárkövétől NyDNy-ra, alig száz méterre található két megmunkált lapos sziklakúp, melyek felületén pontosan tájolt(!) csatornák és lépcsőszerű bevágások vannak. Ilyenek a pomázi Holdvilág-árokban is találhatók. II/8/A-B-C A rongáló kőbányászati tevékenység a fülkék használatának megszűnése után indulhatott meg. Egy esetben viszont a fülkék faragását megelőzte a kőbányászat: a pomázi Holdvilág-árokban a Nagyszikla és Kisszikla kaptárköveknél. A Nagyszikla függőlegesre faragott sziklafalában 5 db kaptárfülke van. Ilyen hatalmas felületet ennyi fülkéért nem munkálnak meg, másrészt egy kifaragott, de az anyasziklától nem felfeszített kváderkő bizonyítéka a kőbányászatnak. Mivel ez a kőtömb az ásatások által megállapított középkori járószint alatt van, ezért valószínű, hogy a bányatér a római korból való. (Ezt látszanak alátámasztani Sashegyi S. kerámiatöredék említésén kívül egy hypocaustum oszlopdarab és egy kisméretű fedeles kőláda.) Emiatt a Nagy sziklába faragott kaptárfülkék és a kürtősbarlang létrehozása csak a középkorra tehető, tehát az A-B-C rendeltetések nyitottak maradnak.

65 II/9/A-B-C A kultikus rendeltetésnél feltehető a kultuszt elpusztítani igyekvő rongáló tevékenység. Korai erőszakos beavatkozásra utaló nyomoknak csak a fülkék belsejében látható éklyukkirepedések tekinthetők. 64 MIHÁLY Péter 1990. 56-63. Kézirat.; BARÁZ Csaba ezeket a befaragásokat kategorizálta és táblázatba foglalta. 65 MICHNAI Attila-MIHÁLY Péter-TÓTH Attila 1982. MNMA. X. 118/1982. 99