Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)
Szecskó Károly: Az Egri Irodalom- és Művészetbarátok Köre (1894–1898)
sen megjelenteket Zalár József üdvözölte, majd javaslatára a megjelentek korelnököt és jegyzőt választottak. A korelnöki funkció ellátásával őt bízták meg. Az ülés jegyzőjévé pedig Horváth Cyrillt választották. Ezt követően Zalár József felolvasta a Kör alapszabály-tervezetét. A dokumentumot Zalár József, Maczki Valér, Kapácsy Dezső, Borhy Ádám, Székely János, Kovách Kálmán felszólalásai után az egybegyűltek elfogadták. 16 Az alapszabály kimondta, hogy „Az egyesület célja: az irodalom, főleg a könyvirodalom, s a zene-, szín- és képzőművészet iránt való mélyebb érdeklődés felkeltése, ébrentartása, fokozása, s e tekintetben városunk társadalmának oly színvonalra emelése, amely hazafiságának és műveltségének megfelel." 17 Az alapszabály-tervezet elfogadása egyben az egyesület megalakulását is jelentette. 18 Ezt követően megválasztották a Kör tisztikarát és választmányát, amely a következő volt: elnök: Zalár József, alelnök: Párvy Sándor 19 , titkár: Horváth Cyrill, háznagy és könyvtáros: Bergmann Ágost 20 , pénztáros: Buzáth Lajos 21 , jegyzők: Huttkay Lipót 22 , Kolacskovszky János 23 , ügyvéd: Csutorás László 24 . A választmány tagjai az alábbiak lettek: Babocsay Sándor 25 , Bartalos Gyula, Berkó Aladár 26 , Borhy Ádám 27 , Csillagh Mór 28 , Foltin János, Grónay Sándor 29 , Halász Ferenc 30 , Hegedűs Pál 31 , Hunyor Sán16. U. o. 17. Heves Vármegyei Hírlap, 1894. jún. 12. Az egri Irodalom- és Művészetbarátok Körének alapszabályai. 18. Egri Újság, 1894. dec. 21. 19. PÁRVY Sándor (Gyöngyös, 1848.-Nyitra, 1919.): rk. püspök, egyházi író. 1892-től egri kanonok. 1903-ban segédpüspökké nevezték ki. 20. BERGMANN Ágost (Györköny, 1844.-Temesvár, 1909.): gimnáziumi tanár, zeneszerző. 1891-ben az egri reáliskola tanárának nevezték ki. Az 1894-95-ös tanévben megbízták az igazgatói teendők ellátásával. 1895 szeptemberében a temesvári állami reálgimnáziumhoz került. 21. BUZÁTH Lajos: gyógyszerész és szőlőbirtokos, ismert művészetpártoló. Lánya, Buzáth Anna költőnő, akinek 1926-ban Óceán címmel jelent meg verskötete, amelyhez Babits Mihály írt előszót. 22. HUTTKAY Lipót (Budapest, 1868.-Bp. 1936.): rk. lelkész, könyvtáros, művelődéstörténész. Középiskoláit Kassán, Szombathelyen és Egerben végezte. 1886-ban Egerben papnövendék lett. Felszentelését követően a helyi elemi iskolák hitoktatója, majd líceumi alkönyvtárnok. 23. KOLACSKOVSZKY János (Esztergom. 1866.-Eger. 1918.): tanító, pedagógiai szakíró, szépíró. 1891-től Egerben tanító, majd igazgató-tanító. 1893-tól az Eger és Vidéke című lap főmunkatársa, 1894—1907-ig az Egri Újság segédszerkesztője. 1896-ban megalapította a Heves Vármegyei Tanügy című pedagógiai folyóiratot, amelyet haláláig szerkesztett. 24. CSUTORÁS László (Kisnána, 1864.-Eger, 1923.): jogász, ügyvéd, jogi szakíró. 1890-től Egerben ügyvédi irodát nyitott. 1896-tól az egri jogakadémia tanáraként működött. Élénk közéleti tevékenységet fejtett ki. 1896—1910-ig szerkesztette az Egri Híradó című lapot. 25. BABOCSAY Sándor (Eger, 1846.-Eger, 1930.): ügyvéd, függetlenségi párti politikus. 1869ben Eger város főügyészévé választották. 1906—1910-ig Eger város országgyűlési képviselője volt. 1893—1919-ig szerkesztette a Heves Vármegyei Hírlapot. 26. BERKÓ Aladár (Szilas, 1845.-Eger, 1923.): jogász. Á középiskolát Egerben végezte. A törvényszékek megalakulása után előbb Gyöngyösön volt törvényszéki jegyző, majd Egerben törvényszéki aljegyző. Később királyi főügyésszé nevezték ki. Ismert művészetpártoló. 27. BORHY Ádám: a XIX. század végén és a XX. század elején Heves vármegye Árvaszékének elnöke volt. A város ismert művészetpártoló polgára. 28. CSILLAGH Mór (Kócspuszta, 1859.-Eger, 1903.): gazdálkodó, költő. 29. GRÓNAY Sándor: a múlt század végén és e század elején Eger város polgármestere volt. Erőteljesen támogatta az állandó színház létesítését, a zeneiskola alapítását. 30. HALÁSZ Ferenc (Beregszász, 1849.-Budapest, 1910.): pedagógus, szakíró. Az 1890-es évek első felében Heves vármegye királyi tanfelügyelője volt. 31. HEGEDŰS Pál (Szanád, 1859.-?): reáliskolai tanár, esztéta. A múlt század végén az egri főreáliskola tanára volt. 229
